Kályhacsempe a legkedvezőbb áron!

Az általam ajánlott kályhacsempéket itt tudod megnézni

Nádasdi kályhacsempe bézs Nádasdi kályhacsempe tulipánnal Nádasdi kályhacsempe vörösbarna

A Nádasd Kerámia kályhacseme kínálatát találod itt. Minőség, megbízhatóság és tartósság van a zászlajukra írva, az ország egyik legjobb ár-érték arányú kályhacsempéje. Ha új cserépkályha építését tervezed, ezeket a csempéket feltétlenül látnod kell!


Új vagy bontott?

Amikor felmerül, hogy cserépkályhát építtetünk, szinte mindig előkerül a kérdés, hogy új, avagy bontott csempéből legyen?
Ami azt illeti, mindegyiknek megvannak azok a sajátosságai, amelyek döntőek lehetnek egy ilyen kérdés eldöntésében.
Megpróbálom objektíven összeszedni az érveket és ellenérveket, hogy könnyebb legyen a döntés, anélkül, hogy bárkit bármire is megpróbálnék rábeszélni.

Nézzük először az új kályhát.
Az új cserépkályha abszolút a mi igényeink szerint készül: manapság gyakorlatilag a megrendelés után kezdik gyártani a csempéket, olyan színben illetve mintában, ahogyan mi megrendeltük. Ahogy az ízlésünknek, lakásunk kialakításának, fűtéssel kapcsolatos elvárásainknak megfelel.
A mienk.
Nincsenek törött, repedt, kapcsozott, elcsiszolt csempék, egyéb bosszúság. Vagy ha netán mégis, akkor garanciát lehet érvényesíteni, a gyártóak kötelessége kicserélni a nem megfelelő darabokat.
Ha később átrakásra kerül a kályhánk és akad benne egy-két sérült, repedt elem, a gyártótól meg tudjuk rendelni ezek pótlását. Nem azt mondom, hogy átrakáskor mindenképpen találunk ilyen elemeket, de gyakran előfordul. És még valami: lehet, hogy ha már egyszer átrakjuk a kályhát, akkor már egy kis lakásfelújíást, átalakítást is bevállalunk és lehet, hogy a kályha nem is úgy, nem is oda lesz visszaépítve, ahogy eredetileg volt. Viszont a kéménykiállásnál megvágott csempék nem forgathatók és ha a kályha másképp áll, esetleg nem tudunk a helyükre rakni másikat. Én már jártam így, nem egyszer.
Célszerű egyébként új kályha rendelésénél ezeket már eleve figyelembe véve, 5-10 %-kal többet rendelni. Habár ez többletkiadással is jár, később, egy ilyen esetben nagyon meghálálja az előrelátásunkat, ráadásul biztos, hogy nem lesz az eredeti és az utánrendelt csempe között árnyalatkülönbség.

No és a bontott kályha: Először is, sokkal olcsóbb, mint az új kályhacsempe.
Ez bizony nagyon fontos szempont. Ezért cserébe viszont nem biztos, hogy pont olyant fogunk találni, ami az elképzeléseinknek, elvárásainknak megfelel.
A régi csempék színe, mintázatai hát hm... nem feltétlenül olyanok, amire az ember összecsapja a kis kezét, hogy: "Nahát, de szép!" Első kompromisszum.
A bontott kályhát érdemes mindenképpen szakemberrel megnézetni (célszerűen azzal, aki majd felépíti), de azt azért nem várhatjuk el egy, a munkájából élő embertől, hogy 8-10 nekünk szimpatikus kályhát megnézzen nekünk.
És ha meg is nézi, a csempékbe egyenként nem nézhet bele: előfordulhat, hogy a kívülről teljesen épnek, egészségesnek tűnő kályhákban már csak a drót meg a megszokás tartja össze a csempéket és néhány kettő vagy több darabban jön csak ki.
Persze meg lehet drótozni, el lehet rakni hátra, de azért ez bizony bosszúság kályhásnak, megrendelőnek egyaránt.
Ha netán később átraknánk a kályhát, minél régebbi, illetve minél egyedibb mintázatú a csempe, annál kevesebb esély van arra, hogy találjunk akár csak hasonlót is.
A gyárak, ahol ezek készültek, már rég államosítva, aztán privatizálva, majd pedig felszámolva, szanaszét hordva lettek.
Jönnek a tarka kályhák.
És még egy utolsó dolog: minden kályhacsempének van egy élettartama. A bontottnál sohasem tudhatjuk, hogy ereje teljében van-e még, vagy már csak utolsó erejéből vánszorog.
Ez szintén csak szétbontás után derül ki.

Összefoglalva tehát:

Az új kályhacsempe:
-mindig sokkal drágább, mint a bontott,
-az új cserépkályha nekünk készül, a mi elképzelésünk, igényeink alapján,
-az új cserépkályhát mi használjuk elõször, kezdettől fogva vigyázhatunk rá,
-az elempótlás egyszerűbb, illetve megoldható egy későbbi átrakás esetén,
-Lehet garanciát érvényesíteni hibás csempe esetén

A bontott kályhacsempe:
-nagyságrendekkel olcsóbb mint az új,
-esztétikai hibáit kénytelenek vagyunk elfogadni,
-csak nehezen, vagy egyáltalán nem lehet pótolni az egyes elemeit később, pl átrakáskor,
-még ha megnézzük, illetve megnézetjük kályhással mielőtt szétbontják, akkor sem lehetünk biztosak benne, hogy nem lesz-e egy-két széthullott darab benne, ami bontáskor derül csak ki,
-garancia nincs rá

Falra épített cserépkályha

Mostanság egyre gyakrabban fordul elő, hogy falra építve kérik a cserépkályhát. Némelykor spórolási okokból (a hátsó csempesort nem kell megrendelni), de van amikor azért, mert a "sarokban olyn jól mutatna, de hát..", vagy "nincs hely, el kell férnünk előtte valahogy" stb.

Nem feltétlenül szerencsés megoldás. Nézzük csak, miért?

A fal az egy statikus elem, míg hozzá képest a cserépkályha meglehetősen mocorgós: melegszik-hűl, tágul-összemegy.
Nem várhatjuk el, hogy e kettő örök barátságot kössön. Mindenképpen el fog válni a kályha a faltól, de hogy hogyan, azt előre megjósolni nemigen lehet. Lehet, hogy mindenhol egyszerre, lehet, hogy csak egyik fele - és el is jutottunk egy olyan problémához, ami igen kellemetlenül érinthet bennünket. Utóbbi esetben ugyanis a cserépkályha hátulja is megrepedhet, füstölhet, stb.
Másik gond. Még ha a cserépkályha hátulját képező éltéglasor és a fal közé be is kerül egy kálcium-szilikát, vagy hasonló hőszigetelő lap, akkor is a kályha melegíteni fogja a falat. Nem kicsit - nagyon.
És ha nagyon megpakoljuk a kályhánkat, akár emelgetheti, megrepesztheti a fal fölött a koszorút, födémet. Ez sem kifejezetten jó.

Mindemellett, ha egyszer a kályha végleg elbontásra kerül bármilyen okból kifolyólag, a mögötte levő falat valószínűleg szintén elbonthatjuk és újraépíthetjük.
Ugyanis a korom nem tüntethető el sem vakolással, sem festéssel, márpedig abból holtbiztos, hogy jutni fog a falra - nem kevés.

A falra épített cserépkályha fűtőfelületének kb 25-33%-át elfelejthetjük mérettől, kialakítástól függően. Ezzel ugyanis csak a falat fűtjük, semmi mást.
Ez sem utolsó szempont.

És még valami: A szakkönyvek általában a cserépkályha és a fal között 10cm-es légrést írnak elő, ami nem véletlen. Ugyanígy a ma is érvényben levő építési szabályzat, ami a helyszínen épített tüzelőberendezésekre vonatkozik.

Namármost. Képzeljük el, hogy van egy ilyen kályhánk, és valami miatt leég a házunk.
Bekapcsolva felejtettük a vasalót, kenyérpirítót, bármit.
Kijön a biztosító szakembere, akinek nem érdeke, hogy pénzt vonjon el kenyéradó gazdájától, mindemellett kellően dörzsölt és genyó is. Tudom, hogy ilyen csak a filmekben van, de most képzeljünk csak el egy ilyen példányt. A csávó meglátja a falra épített cserépkályhánkat, eszébe ötlik az építési szabályzat és máris öszeéll a kép, hogy miért nem kell fizetniük nekünk: szabálytalanul épített cserépkályha miatt volt lakástűz. Lehet később a bíróságon vitázni, de a bíró azt fogja nézni, mi van a szabályzatban, mi van a helyszíni jelentésben és pont. A szabályzatban az áll, hogy biztonságosan építeni csak a faltól 10 cm-re lehet, a jelentésben pedig az áll, hogy nem így volt építve. Hoppá! Bebuktuk.

És a poén az, hogy mindezt megúszhattuk volna, ha úgy építtetjük, mintha a falra lenne építve, de mégis megmaradjon a 10 cm-es légrés. Igaz, hogy ez esetben nem spóroljuk meg a hátsó csempesort (minimum bontott csempéből, de megépül), viszont az építési előírásoknak megfelel és teljesen úgy néz ki kívülről, mintha a falra lenne építve.

Berkes-Szabó Tamás

Telefon: 06 30 77 33 482

Cserépkályha, kandalló, kemence építés

© Berkes-Szabó Tamás 2008-2011. Az oldal teljes tartalma Berkes-Szabó Tamás szellemi tulajdonát képezi. Engedély nélküli másolása a szerző előzetes hozzájárulása nélkül tilos! Az otthon melege - Cserépkályha, kemence, kandalló építés