Cserépkályha blog

Ezen az oldalon olyan cikkeket, írásokat olvashatsz, amelyek a cserépkályha működésével, működési rendellenességével vagy építésével kapcsolatban merülhetnek fel.
A kérdések egy részét az oldal olvasói tették fel email-ben és olyan témákat feszegetnek, amelyek vissza-visszatérnek különböző fórumokon. Másik részét vagy élőszóban tették fel nekem, vagy csak egyszerűen megfogalmazódott bennem és úgy éreztem, érdemes itt megosztani.
Remélem haszonnal olvasod majd ezeket a sorokat, akár cserépkályha-használó vagy, akár csak ezután tervezed cserépkályha építését.
Az egyik alapelv, hogy az okos ember más kárán tanul (a bölcs pedig a sajátján), a másik pedig az, hogy nincs ostoba kérdés, csak az, amit nem tesznek fel.
Az írásokat folyamatosan töltöm fel, illetve frissítem.

Átrakás után füstöl a cserépkályha.

Kedves Tamás!
Elnézésedet kérem amiért zavarlak, a segítséged szeretném kérni... (ha nem gond, tegeződjünk, nem vagyok mai "csirke" :-))
10 éve költöztünk ki kisvárosból faluba, férjem is én is falun nevelkedtünk és vágytunk vissza. Cserépkályhával tüzeltünk gyerekkoromban is és itt is. A mostani kályhánk kissé elhasználódott és azzal a szakemberrel bontattuk-rakattuk újra, aki annak előtti is kezelte. Kicsivel nagyobb üvegajtó került bele.
Sajnos a kályha azóta mindenhonnét füstöl. Először azt gondoltuk, hogy a nagyobb ajtó végett a fűtéstechnikánkon kell változtatni, vagy a kéménnyel lehet gond - és még egyszer kipucoltattuk, mert már egyszer megtörtént - Sajnos füstöl. Többször is visszahívtuk a srácot javítani, egyszer beöntötte a tetejét, egyszer kikenegette a fugánál, de azóta is érzem minden fűtéskor a csípős szagot, a co mérőnket pedig kikészítette.
Nem szeretnénk idő előtt távozni az élők sorából, de ezzel a kályhával gond van. Sajnos pénzem nincs újrarakatni - gondolom Te tudod leginkább, ez mekkora költség - de karácsony előtt szeretném megjavítani. Én. Jó a kézügyességem, a férfimunkában is otthon vagyok (autószerelés, fúrás-faragás stb)agyagom van, de ha megmondanád mit tegyek ezzel, megúsznám karácsonyig és életben tartanál :-)
Ha ez sem sikerül, meghívnálak magunkhoz átnézni, ha hajlandó lennél erre, kérdés megéri é Neked...megbeszélés szerint. De nyárig nem lesz pénzem nagyobb javításra...lehet, hogy akkor sem - tekintve a tetőt, ami a következő javítandónk.
Küldök egy képet és megköszönném, ha jó tanácsaiddal ellátnál... M. Anita


Kedves Anita,
A füstölés oka sajnos rendszerint nem a rossz tömítettség, hanem a rossz huzat. Nincs gáztömör kályha, az anyag és az építés jellegéből kifolyólag minden kályhán vannak kisebb-nagyobb repedések, amelyeken keresztül egy normálisan működő kályha inkább szívja be a levegőt, semmint hogy kifújná a füstöt. A gyorsabban áramló gáznak mindig alacsonyabb a nyomása, tehát elvileg lehetetlen, hogy egy kályha, amelyikben van tisztességes huzat, kifelé fújja a füstöt - hiszen a belsejében áramlik a gáz(füst), tehát kisebb a nyomás, mint kívül, ahol ugye nem áramlik a levegő; többé-kevésbé nyugalomban van, így aztán a nyomása is magasabb kell, hogy legyen. Így tehát a járatméretezéssel lehetnek gondok, bár ezt így távolról nyilván nem lehet megállapítani és a másik mester munkáját sem szívesen kritizálnám.
A kép alapján ez egy ötjáratú kályha, így ahol el lehet méretezni a járatokat, az az egyes és a kettes, illetőleg a hármas és a négyes járat közötti átégő, a kettes és a hármas járat közötti vízszintes járatfordító, illetve a kiégő, ahol a tűztérből az első járatba fordulunk. Ezen kívül hiba lehet még, ha bármelyik járat után egy tágabb járat következik, hiszen a hűlő füstgáz térfogata egyre csökken, tehát ha adott áramlási sebességet fenn akarunk tartani, ahhoz a járat-keresztmetszeteknek inkább szűkülniük kell, de semmiképpen nem tágulhatnak - hiszen ebben az esetben az áramlás lelassul, megtorpan, a mögötte érkező nagyobb sebességű gázok beleütköznek, feltorlódnak, és a kályha visszafüstöl.
Mindezek olyan hibák, amelyeket egy szakember még bekötött szemmel sem követ el, ezért furcsállom, hiszen nem feltételezem, hogy a mesteremberük trehányul dolgozott volna. A kályha külleme alapján precíz, szép munka, nem gondolom, hogy a belsejét rosszabbul rakta volna össze.
A nagyobb ajtót nem tekinthetem mindezek okozójának, hiszen ez csak abban az esetben okozhatna kellemetlenséget, amikor nyitva van, illetve amikor nyitjuk-csukjuk.
Nem hiszem, hogy ezzel sokat segítettem, de ennél okosabb dolgok nem jutottak eszembe, ahhoz bele kellene néznem a kályhába.
A cserépkályha építőjét törvény szerint 1 év jótállási kötelezettség terheli, tehát ha a kályhát a normális működés visszaállításához újra kell rakni, ez Önöknek pénzébe - elvileg - nem kerül.
Üdvözlettel,
Berkes-Szabó Tamás


Gáz-cserépkonvektor?

Kedves Berkes-Szabó Tamás Úr!

Honlapját nézegetve ragadtam billenytűzetet, mert egy egészen fura ötleten gondolkozom. Jelenlegi lakásomban gáz-konvektorok vannak (parapetes), de az a kérdés merült fel bennem (miután szétszedett egyet a szerelő), hogy lehetne-e ugyanilyen elven, gázzal fűtött, cserépkályhát (vagy valamilyen egyedi kandallót) tenni a ronda gázkonvektorok helyére!? Arra gondoltam, Ön talán tud válaszolni, hogy elméletileg lehetséges-e!? Nyilván sok előírásnak meg engedélynek meg kéne felelni, de elivleg lehetséges, nem?

Elég sok problémám van ezekkel a lemez konvektorokkal. Amellett, hogy csúnyák, nem tartják a hőt, zajosak felfűtéskor és lehűléskor, továbbá a lemez égéstér felhangosítja a kívülről jövő utcazajt. Azon gondolkodtam, hogy egy mérnök biztosan tudna tervezni egy kőből/betonból/cserépből épített, gázégős, "cserép-konvektort". Én még üzleti potenciált is látok benne (lévén jómagam is magánvállalkozó vagyok), szerintem több vevő lenne rá, főleg olyan lakások lakói, akiknél nincs alternatíva.

Keresgéltem interneten itthon és külföldön is, de nem sok sikerrel. Találtam egy olyan ukrán céget, akik szaunákba építenek gáz és elektromos kő-kályhákat. Azok láthatóan hasonló elven működnek. Úgyhogy arra gondoltam, az ötlet maga nem túl őrültség. A beton azért merült fel még bennem, mert találtam egy design-céget, akik mindenféle-fajta-formájú betonformát ki tudnak önteni viszonylag olcsón, és még szép is lesz. Talán velük is együtt lehetne működni. http://www.giacotti.com/

Tudna esetleg segíteni, tovább gondolni? Persze csak ha van kedve.

Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel,

Sz. Balázs

Tisztelt Sz. Balázs Úr,
Nem nagyon tudok érdemben nyilatkozni az ötletről, ennek nem vagyok szakértője.
Amivel össze tudom vetni, az a gázos cserépkályha története.
Anno, amikor még 3,70 volt a gáz köbmétere, az emberek tömegesen alakították át a cserépkályhájukat gázosra. Egyetlen előnye volt a fa-/vegyes tüzelésűhöz képest, ez pedig a kényelem. Nem kellett fát/szenet cipelni, begyújtogatni, utána összetakarítani, a kályha mellett a tüzet őrizni, stb. Ehelyett az ember csak beállította a fokozatot a gázégőn és a kályha üzemelt. Csakhamar rájöttek azonban, hogy a gázos kályhát nem lehet lezárni, a gázégő konstrukciójából adódóan, így a kályha belsejében folyamatosan huzat volt, az eltárolt hőenergiát ezzel nem csak a lakótér irányába, hanem a kéményen át az utcának is átadta.
Ahogy drágult a gáz, ez egyre kellemetlenebbé kezdett válni, és egyre horribilisabb számlák fölött markolászták a szívüket a gázos cserépkályhát üzemeltetők. Közülük néhányan átalakították a lakás fűtését gáz-cirkóra és rájöttek, hogy ezzel még mindig jobban járnak, a kombikazán sokkal hatékonyabban gazdálkodik ugyanazzal a gázmennyiséggel, vagy kevesebbel, mivel azt arra tervezték, míg a cserépkályhát eredetileg nem.

A helyzet az, hogy a konvektorban a fémeknek nem elhanyagolható szerepe van: mivel lényegesen magasabb hőmérsékletre fűthetőek, mint a kerámia vagy a beton, ráadásul sokkal kisebb energiabefektetéssel - mivel a fém ugyebár sokkal jobb hővezető - ezért konvekciós hőforrásként sokkal jobban használható a fém, mint a kerámia. Sőt, mi több: a kerámia igazán nem is annyira alkalmas konvekciós hőforrásban való alkalmazásra, mivel nehezen melegíthető fel olyan hőmérsékletre, illetve tartható olyan hőmérsékleten, ami konvekciós hőátadásra alkalmas, és akkor is inkább sugárzás útján fűt. Éppen ezért, ha a fémet akarjuk kiváltani kerámiával, vagy betonnal, ezzel olyan irányba mozdítjuk el a fűtőberendezés hőtechnikai tulajdonságait, ami nem feltétlenül előnyös.

Másik példa: Van ugye a klasszikus Salgó sparhelt, ami egy samottal éppen hogy bélelt fűtőberendezés, ha egyéb előnyös tulajdonságairól most nem is emlékezünk meg. Egy Salgó sparhelt önmagában elegendő 70-100 négyzetméter befűtésére, normál belmagasság mellett, amennyiben folyamatosan tüzelünk benne, mivel irdatlan magas palásthőmérséklettel képes üzemelni (150-400 °C, különböző pontjain mérve). Ezzel a magas hőmérséklettel egy igen komoly konvekciós (és persze sugárzó) hőforrás.
Ha ugyanezt a sparheltet megépítjük kályhacsempéből vagy téglából, akkor a magas hőmérsékletű felület már csak a főzőlapra szorítkozik, a többi felület csak 60-110°C-os. Ebből kifolyólag az épített sparhelt már csak 15-35 négyzetméter kifűtésére alkalmas, igaz, hogy valamivel kevesebb tüzelőanyag elégetése mellett. Nem véletlenül szokták kombinálni csikótűzhellyel, cserépkályhával, esetleg kemencével.
Más a helyzet, ha a két anyag egymást kiegészítve létezik: a hagyományos fém konvektor egy kerámia díszburkolattal. Ebben az esetben megmarad a konvekciós hőforrás összes előnye, és kiegészül a kerámia előnyös sugárzási tulajdonságaival. Sokat ettől sem kell várni, de azért mégis kiegyenlítettebbé teszi kicsit a fűtött helyiség hőháztartását, pontosabban a benne tartózkodók hőérzetét.
Ilyen burkolatok azonban már évtizedek óta léteznek.

Üdvözlettel,
Berkes-Szabó Tamás


Kedves Berkes-Szabó Tamás

Rátaláltam a honlapjára és nagyon sok fontos és érdekes dolgot olvastam.
Az után érdeklődnék , hogy ha már (sajnos) meglévő kátrányosodása van a kályhának(ez a 2. szezon amikor fűtünk benne), akkor mit tudok tenni , hogy ne legyen.
A mellékelt első képen látszik , h van benne víztartály is amire 3db radiátor van kötve. A másikon , hogy bal oldalon van a kémény bekötés , amit már áthelyeztünk a jobb oldalra. Sajnos a régi kémény (1*1 téglás) nem működött megfelelően nem volt jó a huzat és átengedte a füstöt , kátrányt a fugák között. Ezért csináltattam szigetelt kéményt a másik oldalra aminek a belső átmérője 20cm.
A huzat most már sokkal jobb lett, de van olyan , hogy visszajön a füst amikor a fát rakom rá.
Átépítéskor csináltunk az alsó 2 egész csempébe tisztító nyílást is , mivel átrakáskor a keletkező törmeléket ki kellett valahol szednünk.
Teljesen száraz fát sajnos nem igazán sikerült még eddig beszerezni, a felhalmozásra pedig nemigen áll rendelkezésre pénz keret. A felhasogatott fa ugyan fallal van körülvéve, de huzatos helyiségben.
A leírtak alapján tudna véleményt vagy ötletet javasolni , hogy ha már van akkor teljesen ki tudjuk használni a kályhát, ami összességében (kályha + víz rendszer + új kémény) igen megterhelte a pénztárcánkat.

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel, M. Krisztián

Kedves Krisztián,
A kátrányosodás ellenszere az úgynevezett koromtalanító fahasáb, amit szakboltokban tud megvásárolni és az ott leírt használati utasítás szerint elégetni a kályhában. De egyrészt nem csodaszer, tehát nem fogja maradéktalanul eltávolítani a lerakódott kátrányt (még több hasáb elégetésével sem, de ettől függetlenül legalább kettőt-hármat muszáj lesz), másrészt az Ön kályhája esetében a kátrányosodást szinte bizonyosan a beépített hőcserélő okozza.
Mint az több fórumon is olvasható, a vizes hőcserélővel épített cserépkályhákban igen kedvezőtlenek tudnak lenni az égés feltételei. A hideg víz (60°C alatti hőmérsékletről beszélünk), visszahűti a tűzteret, illetve a távozó füstgázokat, így a tűztérben nem képes végbemenni az, amit tökéletes égésnek nevezünk. A füstgázokban így lényegesen magasabb a szilárd részecskék (korom) és a vízpára aránya, ami aztán a hideg kályhafalon előszeretettel kicsapódik és kátrányosodást idéz elő.
Súlyosbítja még a problémát az is, ha - jó magyar szokás szerin - nem megfelelő tüzelőanyagot használunk, például nem tökéletesen száraz tüzifát. A nedves tüzifa önmagában is képes ilyen problémát okozni, a hőcserélővel kombinálva (pláne, ha még emellett a kályha-, illetve a kémény huzata is gyenge), pedig óhatatlanul bekövetkezik a cserépkályha kátrányosodása.

A száraz tüzifát márpedig kénytelen lesz valahogy előteremteni/előállítani, máskülönben nem csak bosszúság, hanem baleset forrása is lehet/lesz a kályha a későbbiekben. A fát tárolni fedett, száraz és szellős helyen kell, tehát a huzat nem okoz problémát.

Tudom, hogy egy ilyen kályha és kémény kivitelezési költsége milyen megterhelő a család számára. Viszont ha nem megfelelő tüzifával üzemelteti, akkor további költségekkel kell számolnia. A kályhát ugyanis ebben az esetben egy-két évenként ki kell tisztítani, néhány évenként átrakni. A tisztítás munkadíja nagyjából 4-6 heti tüzifa árának felel meg. Egy átrakás költsége pedig megegyezik egy új kályha építésével, ha kivonja abból a kályhacsempe és az ajtó árát. Abból a pénzből majdnem két évre való tüzifát tud vásárolni. Azt gondolom, ez megfontolásra érdemes.

Üdvözlettel,
Berkes-Szabó Tamás


Üdvözlöm!

Meg szeretném kérdezni, hogy cserépkályhában használható-e a Konix?
Válaszát előre is köszönöm.

Üdvözlettel,
Sz. Anita

Kedves Anita,

Minden további nélkül, a használati utasítás betartása mellett.
Ez természetesen nem váltja ki a cserépkályha időszakos karbantartását, tisztítását, illetve nem oldja meg a konstrukciós, méretezési hibákat sem.

Üdvözlettel,
Berkes-Szabó Tamás


Berkes-Szabó Tamás
Cerépkályhás, kandallóépítő
06 30 77 33 482
 
Cserépkályha-, kandalló-, kemence építése 5 év garanciával.


Működési terület: főképpen Székesfehérvár és a Balaton környéke, valamint Budapest, Fejér megye, Veszprém-, Pest-, és Somogy megye bizonyos részei.

A mai üzemanyag-árak mellett nyilván nem mindegy, milyen messzire kell eljárni egy munkát elvégezni és persze általában a gazdaságosság elve alapján választ a megrendelők legtöbbje, amikor szakit keres. Ezért aztán nagyon fontos szempont, hogy olyan szakembert válasszunk, aki viszonylag közel lakik, hiszen az utazás-, vagy a szállás költségeit egyszerűen muszáj belekalkulálni az építés költségeibe. Mindezekből következik, hogy lényegesen olcsóbb a cserépkályha, kandalló építése a szomszédos településeken, mint például Balatonfőkajár, Balatonakarattya, Balatonfűzfő, Balatonvilágos, Balatonkenese, Balatonalmádi, Alsóőrs, Balatonfüred, Csopak, Siófok, Jenő, Nádasdladány, Ősi, Füle, Polgárdi, Sárszentmihály, Sárkeszi, Enying, Berhida, Csajág, Küngös, Papkeszi, Veszprém, Várpalota, Lepsény, Kőszárhegy, Szabadbattyán, Litér - remélem nem maradt ki semmi. Vannak még olyan területek, amelyeket könnyen, gyorsan meg lehet közelíteni autópályán, így ha a távolság nem is, de legalább az utazás ideje viszonylag elfogadható, így még mindig versenyképes tud maradni az ár. Ilyen könnyen, gyorsan megközelíthető település például Budapest és a délnyugati területek: Törökbálint, Budaörs, Budakeszi, Diósd, Tárnok, Páty, Telki. Hasonlóan könnyen elérhetőek az M7-es melletti települések: Velencei-tó környéke - Dinnyés, Gárdony, Agárd, Velence, Pákozd, Sukoró, Nadap, Kápolnásnyék, valamint a Váli-völgy: Vál, Kajászó, Tabajd. Az M7-esen könnyen megközelíthető még Martonvásár, Baracska, Pettend, Tordas, Gyúró, Pázmánd, Vereb, Seregélyes. Így tehát elsősorban Fejér megye és környéke, valamint a szomszédos megyék: Veszprém, Somogy- és Pest megye, valamint Budapest bizonyos részein tudok versenyképes, reális áron munkát vállalni.


Berkes-Szabó Tamás

Telefon: 06 30 77 33 482

Cserépkályha, kandalló, kemence építés © Berkes-Szabó Tamás 2008-2011. Az oldal teljes tartalma Berkes-Szabó Tamás szellemi tulajdonát képezi. Engedély nélküli másolása a szerző előzetes hozzájárulása nélkül tilos! Az otthon melege - Cserépkályha, kemence, kandalló építés