Kályhacsempe a legkedvezőbb áron!

Az általam ajánlott kályhacsempéket itt tudod megnézni

Nádasdi kályhacsempe bézs Nádasdi kályhacsempe tulipánnal Nádasdi kályhacsempe vörösbarna

A Nádasd Kerámia kályhacseme kínálatát találod itt. Minőség, megbízhatóság és tartósság van a zászlajukra írva, az ország egyik legjobb ár-érték arányú kályhacsempéje. Ha új cserépkályha építését tervezed, ezeket a csempéket feltétlenül látnod kell!


A cserépkályha tisztítása, karbantartása

A cserépkályha felületét mindig száraz, puha ruhával, esetleg kefével végezzük.
A kályhacsempe máza általában repedezett, ún. háriszos. Anyaga pedig porózus szerkezetű. Ezért aztán a nedves törlőruhából a szennyezett vizet, esetleg színezett tisztítószert magába szívja, ami aztán a repedésekben megülve tönkreteszik a csempe küllemét.
Ha makacsabb szennyeződést szeretnénk eltávolítani a csempéről, használjunk alkoholot, puha rongyra csepegtetve.
Ne használjunk maró, oldószeres tisztítószereket, pláne súrolószert!
És szintén ne használjunk, zsíros, olajos, viaszos kencéket a máz fényesítésére!

A kályhánk időről-időre belülről is el fog koszolódni, ez a huzattól, a használt tüzelőtől és a tüzelés módjától függően 2-5-10 évente lehet esedékes.
Ilyenkor a kályha tisztítónyílásainak és tetejének megbontása után a járatok belső falára rakódott kormot a járatokból eltávolítjuk, újrafedjük a kályhát, visszahelyezzük a tisztítónyílások záródugóit és megyünk haza. Ennyire egyszerű.
Mégsem ajánlom, hogy magunk próbálkozzunk vele otthon, hiszen a kályha gáztömör zárásáról kell ilyenkor gondoskodni.

A belső tisztítást minden esetben bízzuk inkább szakemberre!

A cserépkályha szárításáról

Az elkészült cserépkályhának ki kell száradnia, mielőtt használatba vesszük.

Ez azért fontos, mert a kályha építésekor felhasznált 2-300 liter víz, ha felmelegítjük, gőz formájában távozni igyekszik a kályhából, mégpedig ammerre tud. Ennyi gőzt egyszerűen képtelen lesz a kályha járatrendszere illetve a kémény elvezetni, ezért a jól összerakott kályhánk össze-vissza fog repedezni, esetleg deformálódni, legrosszabb esetben teljesen tönkremenni, hogy az egész munkát kezdhetjük elölről, de legalábbis az első egy-két sortól.

Tehát, amikor elkészült a cserépkályha, szárítsuk ki. Na jó, de hogyan? Hajszárítóval?

Jó megoldásnak tűnik, de kissé energiaigényies.

A legjobb, ha a cserépkályha természetes úton szárad ki, tehát elegendő idő áll rendelkezésre, hogy a nyitott ajtón keresztül beáramló és a kéményen keresztül kiáramló levegő szárítsa ki a kályhánkat.
Rá lehet segíteni nyirkos vagy hűvös helyen egy 100W-os izzó, vagy egy infralámpa tűztérbe helyezésével, esetleg egy kis ventillátorral, ami folyamatosan szellőzteti a kályhát akkor is, ha még nincs kéményhuzat. Utóbbi azért is jó, mert általában kisebb a teljesítményfelvétele: egy 40 Wattos ventillátor már egészen komoly teljesítményűnek számít.
Ebben az esetben a cserépkályha 4-6 hét alatt kiszárad annyira, hogy óvatosan elkezdhető benne a tüzelés.
Nagyon fontos, hogy a cserépkályha teljes kiszáradásáig az ajtó sohase legyen csukva. Akár le is vehetjük, ha zavar, hogy nyitva van, de be ne csukjuk.
A természetes száradáshoz azonban időben meg kell épülnie a kályhának és sajnos csak kevesen gondolunk arra, hogy tavasszal, nyáron építsünk cserépkályhát, hiszen akkor ugye minek? Általában novemberben szólunk a kályhásnak, hogy már októbertől szerettünk volna cserépkályhával fűteni, csak hát... Nos, ilyenkor marad a szárítófűtés.

Sokan sokfélét mondanak a szárítófűtésről, én nem óhajtok vitatkozni sekivel. Leírom azt, amire az én mesterem esküdött 45 éven át.

A megépült cserépkályhába az első 1, de inkább 2 hétben nem szabad begyújtani.
Folyamatosan nyitott, esetleg levett ajtóval biztosítani kell a szellőzését.
A harmadik héten fogunk annyi, vékonyra (ujjnyira, kétujjnyira hasogatott szárazfát), amennyi két markunkban elfér /Fekete Lacihoz hasonló uraknak egy markában:)/, és ezzel begyújtunk a kályhánkban. Ez nagyjából 1,5kg fa. Hagyjuk leégni és 5-6 óra múlva a rítust megismételjük, tehát naponta 2-3-szor gyújtunk be. Mivel az ajtó nyitva van, a tüzelés idejére sem szabad magára hagyni a kályhát! Ilyenkor a kályha palástja még nem melegedhet!
A negyedik héten megismételjük az előző heti mutatványt, csak másfélszer-kétszer annyi fával, mint az előző héten (2-3kg), még mindig nyitott ajtónál, szigorú felügyelet mellett.
Az ötödik héten már rakhatunk 4-5 kg fát begyújtásonként, lehet a fa kevésbé vékonyra hasogatott, és a tüzelés közben többször ellenőrizzük, hogy a kéményen távozó füst tartalmaz-e sok gőzt (fehér-e?). Ha nem, akkor jó úton haladunk afelé, hogy a kályhánk kiszáradjon.
Ha végigcsináltuk a fenti procedúrát, elkezdhetünk tisztességesen befűteni a kályhánkba, ahogyan az a cserépkályha fűtésénél le van írva, annyi különbséggel, hogy még egy hétig ne zárjuk le teljesen a kályhánkat.
Hosszadalmasnak tűnhet, amit leírtam, de biztosítja a kályha induláskori esélyét a hosszú élettartamra.

A szárítófűtéssel nagyon csúnyán tönkre lehet tenni egy cserépkályhát.
A hirtelen támadt páranyomás akár még a csempét is elrepesztheti, ha nedves kályhába gyújtunk be.
Ezért ismét arra célozgatnénk, hogy ha már rááldoztunk nem kevés pénzt, akkor vigyázzunk az értékeinkre.

A kemence fűtéséről

A kemencét megint másképpen kell fűteni, mint a cserépkályhát, pláne a vaskályhát, kandallót.

Kiindulásképpen azt kell megemlíteni, hogy a jól megépített kemencében megfordul a láng, illetve a füst, mielőtt távozik a kéményen át, így fűti fel a kemence palástját.
Normális esetben a kemenceszáj alacsonyabb, mint a kemence tűztere, így van egy "hőcsapda" a kemencében, ahol megreked a meleg.

A jó kemencében megfordul a láng

A jó kemence kör alapterületű, melynek egyik érintőjén van a kemenceszáj, az ajtó, illetve a kémény.
Innen tápláljuk a tüzet és erre távozik a füst is és innen áramlik be az égéshez szükséges friss levegő is.

A kemence működése

A kemencében elégethető tüzelőanyag főképpen a kemence jellegétől függ.
Az alföldi típusú magas búboskemencékben például kifejezetten célszerű nagy lánggal égő tüzelőt használni, mint a szalma, kukoricaszár, napraforgószár vagy a venyige. Ezek tudják a magas boltozatot felmelegíteni igazán.
Viszont egy laposabb pizzakemencében, vagy egy bakonyi típusú "alagútkemencében" használhatunk normál tüzifát, sőt, jobban is járunk vele.
Egy a lényeg: illóanyag-vagy gyantatartalmú tüzelőanyagot, folyékony tüzelőanyagot, műanyagot soha ne égessünk a kemencénkben, mert ezek szagát az étel átveszi, még akkor is, ha régen tüzeltünk benne ilyesmivel.

A kemencében nem máglyát rakunk, hanem tüzet és nem középre, hanem mindig valamelyik oldalra eltolva.
Amikor begyújtunk a kemencébe, toljuk a tüzet a kemence egyik oldalára, például a bal oldalába. Miután a kemencében fordul a láng, ekkor a szemközti oldal palástját fogjuk leginkább melegíteni.
Ha leégett a tüzünk, akkor toljuk át a parazsat a szemközti oldalra és ott rakjuk meg ismét, tehát most a jobb oldalon tüzelünk és a bal oldalt fűtjük.
Ezután a parazsat a kemence hátuljába toljuk, újra megrakjuk, majd ha leég, kihúzzuk a parazsat a kemence elejébe és ismét megrakjuk. Így járjuk körbe a kemence négy oldalát, amíg el nem éri a kívánt hőfokot.
Ha kell, megismételjük a fenti folyamatokat és időről-időre szét is teríthetjük a felesleges parazsat a kemence aljában, hogy fűtsük a sütőlapot is. Amennyiben fűtésre használjuk a kemencét, akkor ha kellően felfűtöttük (a palást elég meleg, úgy 60-90 C°-os), akkor hagyjuk a parazsat elhamvadni, majd a tévővel elzárjuk a kemenceszájat, hogy a meleget bezárjuk, ne távozhasson a kéményen át. Csak nagyon kevés parázs maradhat, ha már egyáltalán nincsenek lángok, ellenkező esetben a bezárt hő, illetve gázok szétfeszíthetik a kemencénket.

A kemencében sütés-főzés ugyanígy kezdődik, annyi különbséggel, hogy a felfűtött kemencében attól függően, hogy mit akarunk készíteni, akár még egy kis parazsat is hagyhatunk ujjnyi vastag sávban a sarkokba kotorva, majd az ételt behelyezzük (kenyeret, malacot, csülköt), a tévővel lezárjuk a kemenceszájat és a megfelelő sütési idő után kivesszük a kész finomságokat.

A kemence sütési-főzési hőfokát tapasztalati úton lehet leginkább meghatározni. Minden kemence más és más, másképpen melegszik, másképpen tartja a hőt és másképpen adja azt vissza.
Vásárolhatunk hőmérőt is, de szerintem igazán felesleges, legfeljebb lerövidíti a tanulási időt. Egy idő után úgyis feleslegessé válik, amikor már kitapasztaltuk a kemencénket.

Egy nagyon fontos dolgot meg kell még említenem: bármit is sütünk-főzünk a kemencében, arra ügyelni kell, hogy megfelelő, hőállő edényben kerüljön be a kemencébe. Néhány deciliternyi, hirtelen kiömlő víz gőze olyan nyomást eredményezhet a kemencében, amit - főleg lezárt kemenceszájjal - egyszerűen képtelen repedés, meghasadás nélkül elviselni, akár végleg használhatatlanná válva.

Berkes-Szabó Tamás

Telefon: 06 30 77 33 482

Cserépkályha, kandalló, kemence építés

© Berkes-Szabó Tamás 2008-2011. Az oldal teljes tartalma Berkes-Szabó Tamás szellemi tulajdonát képezi. Engedély nélküli másolása a szerző előzetes hozzájárulása nélkül tilos! Az otthon melege - Cserépkályha, kemence, kandalló építés