Kályhacsempe a legkedvezőbb áron!

Az általam ajánlott kályhacsempéket itt tudod megnézni

Nádasdi kályhacsempe bézs Nádasdi kályhacsempe tulipánnal Nádasdi kályhacsempe vörösbarna

A Nádasd Kerámia kályhacsempe kínálatát találod itt. Minőség, megbízhatóság és tartósság van a zászlajukra írva, az ország egyik legjobb ár-érték arányú kályhacsempéje. Ha új cserépkályha építését tervezed, ezeket a csempéket feltétlenül látnod kell!


A barkácsolt vízteres cserépkályha veszélyei


Nem most történt, de a tanulság örök: 2008 szeptemberében egy idős néni otthonában felrobbant egy - vélhetően szakszerűtlenül szerelt - központi fűtéses cserépkályha...

A Somogy Online cikke nyomán, a szerkesztőség szíves hozzájárulásával

Felrobbant vízteres cserépkályha


Melyiket válasszam? A fűtőberendezések fajtái, meghatározó tulajdonságai

Azt, hogy cserépkályha, kandalló vagy kemence épüljön otthonunkba, több szempont alapján tudjuk eldönteni.

Az első és legfontosabb, hogy mire alkalmas a meglévő aljzat- illetve födémszerkezet és mire ad lehetőséget a kémény. Ezekben a kérdésekben minden esetben hallgassunk a szakemberre, akkor is, ha mást szeretnénk, mint amire lehetőségünk van. Egy cserépkályha tömege elérheti az 1,5-2 tonnát is, tehát nagyon nem mindegy a födém teherbíró képessége. Persze lehet födémet, aljzatot erősíteni, átépíteni a kéményt, de ezek olyan mértékben megnövelik a költségeinket, hogy rendszerint érdemesebb kompromisszumokat kötni.
Ezek a kérdések rendszerint régebbi építésű épületeknél szoktak felmerülni, egy modern, napjainkban tervezett és épült házban általában építhető akár cserépkályha, akár a kemence, vagy akár kandalló is.
A kandalló tömege általában csekélyebb, illetve könnyebb csökkenteni, igy az szinte tuti, hogy elfér a padláson.
Ha pedig építkezés előtt állunk és még előtte meg tudjuk tervezni a fűtőberendezésünket, akkor kifejezetten ideális helyzetben vagyunk.

De vegyük úgy, hogy az épület szerkezete lehetővé teszi, hogy a fantáziánk szabjon csak határt.
Ebben az esetben a legfontosabb szempontok az alábbiak: mire akarjuk használni a fűtésünket? Kiegészítőként egy meglévő rendszer mellé, vagy fő fűtésként, állandó hőmérséklet kialakítására, tartására, avagy csak néha-néha akarunk befűteni egy baráti beszélgetéshez, vagy egy horgászat utáni pihenéshez?
No és mit tesz lehetővé az életritmusunk? Hiába szeretnénk cserépkályhát, hiába tetszenek rettenetesen a kemencék, ha rendszertelenül bukkanunk fel otthon, és akkor is csak percekre, akkor sem a cserépkályha, sem a kemence nem nekünk való. Ugyanis a cserépkályha és a kemence fűtésénél jelen kell lenni, nem is kevés ideig és ráadásul csak jóval azután lesz meleg, hogy begyújtottunk. Tehát aki nem tudja biztosítani, hogy a cserépkályha, illetve kemence fűtésére rászánjon minden áldott nap nagyjából ugyanabban az időpontban 2-4 órát, inkább válasszon kandallót. Amit ha begyújtunk, 15-20 perc múlva már érezhetően tolja is a meleget. Ha pedig legalább a látványhoz szeretnénk ragaszkodni, építtessünk csempekandallót, ami legalább küllemében hasonló, mint a cserépkályha, vagy egy kemence formájú köpenyfallal körülvett kandallót.
Az sem mindegy, hogy megelégszünk-e azzal, hogy addig van meleg, amíg a tűz ég, vagy szeretnénk, hogy ha egyszer befűtöttünk, akkor nyugodtan és melegben aludhassunk reggelig?

A nyitott tűzterű kandalló ugyan stílusos, hangulatos, ha befűtünk, azonnal meleget ad, viszont ugyanilyen gyorsan ki is hűl, mihelyst a tűz kialszik benne. Régi festményeken láthatunk is embereket óriási kandallók előtt nyakig felöltözve üldögélni, mert a kandalló nagyjából addig adja a melegét, amíg a tűz ég, és addig is csak a közvetlen közelében.
Más a helyzet a zárt tűzterű kandallókkal, csempekandallókkal, ezek már több hő leadására képesek és bizonyos fokig tárolni is képesek azt. Hőtároló képességük konvekciós hőleadó elemekkel, füstgázhasznosítóval még tovább növelhető.
Léteznek ezenkívül olyan, úgynevezett folytonégő kandallóbetétek is, amelyek képesek órákig tartani a parazsat, miközben névleges teljesítményük 40-50%-át leadják, így anélkül tartják a meleget, hogy raknunk kellene a tűzre. Ha például viszonylag kis hőtároló képességű házban élünk - ilyenek a könnyűszerkezetes házak - vagy ilyen a nyaralónk, érdemes elgondolkodni ezen az alternatíván.
Persze a kandalló sem feltétlenül hűl ki azonnal, ahogy kialudt benne a tűz. Egyrészt az épület nagy tömegű elemeinek is van hőtehetetlensége, tehát a kandalló által felfűtött falak, aljzat, födém is képes tárolni és visszasugározni a hőt. Apósom például egyetlen 15kW-os kandallóval fűti a 70nm-es földszintjét, illetve a két emeleti hálószobáját és még egyik gyermekem sem jött haza tőle lilára fagyva reggel.
Ebben a példában persze ennél több is van: mégpedig az, hogy a kandalló a magasabb palásthőmérsékletének, illetve a hőleadás eltérő módjának köszönhetően lényegesen nagyobb légtereket képes befűteni, mint a cserépkályha. Emeletes épületben pedig szinte nem is kérdés, hogy a kandallóval jobban járunk.

Az igazi bajnok a hő tárolásában és fokozatos leadásában azonban a cserépkályha, amit ha begyújtunk, ugyan egy-másfél óra múlva kezdi el leadni a hőt, de aztán abba se hagyja órákon át.
Egy jól felfűtött cserépkályha a helyiség levegőjének hőmérsékletétől, a határoló falak hőátbocsátásától és a külső hőmérséklettől függően akár 24 órán keresztül tárolja a felvett hőt és folyamatosan sugározza azt. Tehát a legkényelmesebb feltétlenül a cserépkályha, hiszen ha egyszer megraktuk, már csak arra kell figyelni, hogy a megfelelő időben lezárjuk a légbeömlő nyílásait és hosszú órákig élvezhetjük melegét. És ha egy üvegbetétes ajtóval is ellátjuk, akkor még a tűz látványát is élvezhetjük.
Igen ám, de a cserépkályha mellé úgymond személyzet kell. A cserépkályha fűtését meg kell tanulni, ki kell tapasztalni. Azt is csak tapasztalat útján tudjuk meghatározni, hogy a napnak melyik szakában kell begyújtanunk, hogyan tudjuk elérni azt, hogy a cserépkályha akkor adja a legtöbb meleget, amikor arra nekünk szükségünk van, és amikor beérjük alacsonyabb hőmérséklettel, a cserépkályha is épp akkortájt kezdjen hűlni. No de mi van akkor, ha ebben az ideális időben mi sohasem vagyunk otthon? Nos, akkor marad a kandalló, vagy kénytelenek leszünk igen gyakran a fogunkat szívogatni.

No és végül a kemence, de ahogy mondani szokás, nem utolsósorban.
A kemence a cserépkályha rokona leginkább, mivel a felfűtési időszakban nem adja le a hőt, csak kicsit később, akkor viszont hosszasan és nagyjából egyenletesen. Kemence is épülhet úgy, hogy a rendelkezésre álló hőmegtartó tömege elegendő legyen egy helyiség vagy egy kisebb épület órákon át történő fűtésére, ilyen szempontból a cserépkályha vetélytársa és jobb lehet, mint egy kandalló.
Azonban a felfűtés általában több – és más jellegű – tüzelőanyagot igényel, mint a cserépkályha, így egyrészt azoknak ajánlható leginkább, akiknek a háztartásában keletkezik megfelelő mennyiségű, nagy lánngal égő tüzelőanyag, úgymint: nád, kukoricaszár, napraforgószár, szalma, szőlő- és/vagy gyümölcsfavenyige, rőzse. A kemence ilyen tüzelőanyagokkal fűthető fel igazán hatékonyan és gazdaságosan. Ennek további és mindenekfelett álló előnye, hogy gyakorlatilag hulladékból fűthetünk, vagyis a tüzelő szinte ingyen van. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kemence hulladékégető!
Viszont a benne készíthető isteni finom ételekkel olyan előnyre tesz szert, amit egyetlen más fűtőalkalmatosság sem tud behozni. Próbáljon valaki kandallóban malacot sütni! (Az is igaz ugyan, hogy a Télapó viszont kétségtelenül bepöccenne egy sokjáratú cserépkályha láttán…)

Ennyit tehát a funkcióról, a teljesség igénye nélkül és most nézzük a stílust.
Mind a cserépkályha, mind a kandalló és a kemence is sajátos hangulattal bír: stílusa nem illik bele bármilyen környezetbe.
Egy szögletes formákat kedvelő ember modern, saválló fémvázas bútorokkal berendezett házában éppoly ízléstelenül mutatna egy búbos kemence, mint egy zsúpfedeles, vályogfalú kis parasztházban egy kőből rakott, óangol stílusú kandalló.
És akkor még szót sem ejtettünk ezek kombinációiról, vagy a térplasztikaszerű kályhákról, kemencékről, a falazott kályhák változatos formáiról. A kialakítás lehetőségeinek száma szinte végtelen mindhárom tűzhely esetében, így mindenki saját ízlésének és pénztárcájának megfelelően eldöntheti, mit képzel el magának ideális fűtőberendezésnek.
A többi már a mesterember dolga, hogy hogyan tudja formába önteni az elképzeléseket.
Egy nagyon fontos dolog van azonban, amit muszáj kiemelnem: Mielőtt beleéljük magunkat bármelyikbe is, amelyikbe első látásra beleszerettünk, feltétlenül tájékozódjunk szakembernél, hogy mire van lehetőségünk. Lehet ugyan a szakit kész helyzet elé állítani, hogy mi ilyen fűtőberendezést szeretnénk ide és ilyen stílusban, és minden bizonnyal találunk olyan mesterembert, aki akár meggyőződése ellenére meg is építi, mert "kell a pénz". De ha az nem fog illeszkedni az elvárásainkhoz, életvitelünkhöz, akkor sokkal több bosszúságunk lesz vele, mint amennyi örömet okoz. Például ha egy rohanó családban élünk, ahol mindenki csak az éjszakát tölti otthon, vagy még azt sem, ráadásul ha otthon vagyunk is, a család összes tagja különvonul a saját kis szobájába a maga dolgaival foglalkozni, akkor ne nagyon várjuk, hogy majd egy cserépkályhával megoldjuk a ház fűtését és még össze is hozza a családot.
Különösen, ha a házba tervezett egyetlen tartalék kémény a fürdőszoba és a WC között van.

Itt most csak a cserépkályha, kemence, kandalló kiegészítő fűtésként történő alkalmazásról volt szó. Léteznek ugyan megoldások a cserépkályha, kandalló vagy akár a kemence hőcserélővel való ellátására és központi fűtés kazánjaként való alkalmazására, de bevizsgált, hitelesített rendszer jelenleg az országban még nincs, így hivatalosan lehetőség sem az ilyen irányú alkalmazásra. Illetve de: vízteres kandallók között már találunk olyant, ami papíron is alkalmas a feladatainak az ellátására.
Szakemberek által sokat vitatott téma, hogy egy hőcserélő beépítése mennyire befolyásolja negatívan a hagyományos kályha-, kandalló-, illetve kemenceszerű működést, mivel egy beépített hőcserélő egyben hűti is a tűzteret, ezáltal rontja a hatékonyságot és például a cserépkályha élettartamának egyáltalán nem használ.
Ausztriában vagy Németországban már komplett rendszereket kínálnak e témában, és azok kiválóan bizonyítanak, az is igaz azonban, hogy ott a kályhaépítés is egészen más technológiával történik.
Itthon viszont ezek a rendszerek még hivatalosan nem tervezhetők, de a magyar roppant találékony: a törvényi szabályozás, vagy a szabvány hiánya nem állítja megoldhatatlan feladat elé.
Így születnek meg aztán azok a kiváló építmények, amelyekkel később főképpen a bulvársajtóban találkozhatunk: felrobbant a vízteres cserépkályha, kórházban a néni, romokban a ház, perben a kályhás. Jómagam éppen ezért nem vállalok vízteres cserépkályha-építést, sőt mi több, cseppet sem értek egyet az elgondolással és ezt a véleményemet a máglyára menet is harsányan énekelni fogom. Nem fogok vitába szállni az ilyeneket építő szakemberekkel, nem óhajtom meggyőzni őket az igazamról, egyszerűen csak nem foglalkozom az iparnak ezzel a mellékágával.
Más a helyzet a vízteres kandallóval: egyik kollegám szerint az öntvény kandallóbetétekkel ez a legjobb, ami történhetett az utóbbi évszázadban, a látványajtó feltalálása óta. És valóban. Egy vízteres kandalló nagyon komoly épületek fűtésére alkalmas, persze avatott szakemberek által tervezve, építve. Ez megint olyan dolog, amit nyilván leírok, ahogyan leírták már sokan, és mégis mindig lesznek, akik egyáltalán nem foglalkoznak az intő szóval: majd megoldják ők ingyen vagy annál olcsóbban. Persze joguk is van hozzá, hogy kockára tegyék életüket, testi épségüket, vagyonukat, netán a szomszédaikét, ugye? Végülis kit érdekel, hogy pici gyerekkorunktól kezdve azt próbálják belénk sulykolni, hogy ne játsszunk a tűzzel? Márpedig bármilyen bármilyen fűtőberendezéssel, amiben tűz ég, szó szerint tüzet viszünk a házba, a tűzzel játszunk.
Egy félreértést azonban hadd oszlassak el ezúton, illetve legalábbis hadd próbáljam meg: A vízteres kandallóval kiépített fűtésrendszer cseppet sem olcsó. Egyáltalán nem olcsóbb, mint ha bármilyen más központi fűtőberendezéssel - gázkazán, vegyestüzelésű-, faelgázosító-, pellet-, stb kazán - beépítésében gondolkodnánk. Mi több, általában drágább, lévén, hogy speciális elemeket és speciális szakértelmet igényel, nem feltétlenül fogja megcsinálni jól egy fűtésszerelő szakember, aki bár túlvan már néhány évtizednyi tapasztalaton, ilyen rendszert azonban még sohasem csinált, vagy "nem nagyon". Tehát ha vízteres kandalló beépítésében gondolkodunk, ne az lebegjen a szemünk előtt, hogy ezt majd fillérekből megússzuk. Nem fogjuk. Azonban van két olyan előnye, amit egyetlen más központi fűtőegység sem tud: az egyik, hogy az úgynevezett kazánházi veszteség a nappalinkban jelentkezik, mint kellemes meleg. Másrészt a nappalinkban élvezhetjük a pattogó tűz látványát, amit egy szokványos vegyestüzelésű- vagy egyéb nyílt égésterű kazán esetében szintén a pincében vagy kazánházban tehetnénk csak meg - de hát kinek van kedve olvasni, tévézni, kártyázni vagy éppena családdal, barátokkal beszélgetni a kazánházban, csak hogy közben láthassa a tüzet?

Lap tetejére


Miért környezettudatos választás a cserépkályha és a kandalló?

Általában azt szokták mondani, hogy a gázfűtés sokkal környezetkímélőbb, mivel kevesebb szén-dioxidot juttat a levegőbe, mint a fatüzelés. De mielőtt mi, cserépkályha-, illetve kandallóhasználók elkezdenénk a föld alá süllyedni szégyenünkben, nézzünk utána, mik azok az apróságok, amelyek miatt mégis egészen nyugodtan aludhatunk planétánk sorsát illetően.

Először is: a fatüzelés valóban több szén-dioxidot ereget a légkörbe, mint a gáztüzelés, ez tény. De az is tény, hogy kén-dioxidból, nehézfém-származékokból viszont töredékannyit, és utóbbiak sem kevésbé veszélyesek. Másrészről, amikor a fát elégetjük, az nagyjából annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit élete során megötött, tehát valahogy kompenzálódik a dolog - nem terheli meg annyira a légkörünket. És a slusszpoén, hogy ha a fát nem égetnénk el, hanem hagynánk elrothadni, akkor úgynevezett lassú égés (maga a rothadás) során ugyanazt a szén-dioxid-mennyiséget juttatná a levegőbe, mint amikor a cserépkálya tűzterében ég el.

Viszont: a gáz, mint tudjuk, fosszilis energiahordozó, ami azt jelenti, hogy évmilliókkal korábban keletkezett. Ez azt is jelenti, hogy a hajdani alkotóelemei több millió évvel ezelőtt, az akkori légkörből kötöttek meg bizonyos mennyiségű szén-dioxidot és építettek belőle szén-hidrogén vegyületeket, mégpedig a légkörtől elzárva, mélyen a föld alatt. Ha most elégetjük, az mindenképpen plusz szén-dioxid-terhelés a mostani légkörnek.
Tualjdonképpen nyugodtan mondhatjuk, hogy a fosszilis energiahordozók konzerválták az annak idején megkötött szén-dioxidot, amit aztán most bocsátanak a légkörbe, amikor elégetjük.

A fa kitermelése közel sem olyan technológia- és pénzigényes folyamat, mint a földgázé és közel sem jelent akkora terhelést a környezet számára. Ezenkívül fa mindenhol van, tehát nem kell olyan messzire szállítani a kitermelés helyétől a felhasználóig, mint a földgázt, ez újabb környezetszennyezésektől kíméli meg bolygónkat.

És még valami: az elégetett földgáz helyett nem ültetünk újabb földgázokat, viszont a kivágott fa helyett kötelezően kell ültetni minimum egyet. Így a fa folyamatosan pótolva van, miközben a földgáz tehát csak fogy. Ezért nevezik a fát megújuló energiaforrásnak, míg a gázt egyre dráguló energiaforrásnak.


Kemence

Ezt választanám, ha:

- régi parasztház korhű fűtését szeretném megoldani,
- szeretnék olyan finomságokat készíteni otthon, mint pl. a kemencében sült, igazi kenyér, sült malac, libasült,kemencés töltött káposzta, aszalt szilva, és még sorolhatnám...
- van elég helyem hozzá,
- otthonom stílusához ez illeszkedik leginkább,
- viszonylag kevés tüzelőanyaggal szeretnék jó meleget otthon,
- olyan tüzelőberendezést szeretnék, amiben el tudom tüzelni a kerti hulladékot (no nem a gumicsizmát: rőzse, venyige, ízikkóró, stb.) és még hasznom is származik belőle,
- van elég időm a fűtésre, hiszen automatizált kemence még nemigen létezik,
- már van egy kerti kemencém, és télen nincs kedvem kimenni kenyeret sütni...

Cserépkályha

Cserépkályhát választanék, ha:
- kevés tüzelőanyaggal a lehető leghatékonyabban szeretnék fűteni,
- a cserépkályha rendkívül széles forma-, stílus- és színválasztéka illik otthonom hangulatához,
- hétvégi házamba tervezek hatékony, gazdaságos és hangulatos fűtést,
- szeretek egy forró tea vagy forralt bor mellett a jó meleg kályhának dőlve olvasgatni, tévézni, stb.,
- A családban van valaki, aki nagyon ráér és így legalább el lesz foglalva valamivel: a cserépkályha fűtésével.

Kandallót választanék, ha:

- szeretem élvezni a tűz látványát, hangulatát
- nem annyira a hatékonyság érdekel, mint inkább a tűzhely hangulata, a tűz ropogása, a lángok fénye, az árnyékok játéka a falon...
- otthonom hangulatához leginkább kandalló illik
- Rendszertelenül vagyok otthon, akkor is csak percekre, és azonnal meleget szeretnék, amikor begyújtok

Kerti konyha

Ilyet szeretnék, ha

- szeretném otthonomban élvezni a szabadban sütés-főzés örömét,
- szívesen kápráztatom el a családomat, rokonságomat, barátaimat vagy kollegáimat szabadban készített ételremekeimmel,
- nem csinálunk akkora rumlit a konyhában, ha kint konyhaművészkedünk,
- kemencés ételek készítése mellett grillezhetünk, főzhetünk, szalonnát süthetünk és akinek van kedve, mosogathat is,
- szívesebben járnak hozzánk barátaink, szeretteink, - kellemes elfoglaltság hétvégékre, szabad pillanatokra,
- nem lesz döglesztő meleg a lakásban, ha egy nyári bulira a kemencében sütünk-főzünk,

Lap tetejére


A szilárdtüzelésű fűtőberendezések jelentősége napjainkban

Napjainkban a villamos energia- illetve a gáz árának folyamatos változása összetett feladattá teszi annak eldöntését, hogy otthonunkban milyen fűtést alkalmazzunk.
Egy megfelelően méretezett és kialakított központi fűtés kényelme és viszonylagos biztonsága igen vonzóvá teszi azt akkor, amikor egy téli időszakban mindig optimális hőmérsékletű lakótér a cél - senki sem szeret a napi taposómalom után egy hideg lakásba hazatérni.

Az alternatív energiaforrások mellett még mindig van létjogosultsága az elavultnak kikiáltott és mesterségesen háttérbe szorított hagyományos fűtési módoknak, főképpen azóta, amióta akár pályázatokkal is támogatják a megújuló energiaforrások használatát. A 70-es 80-as években még igen kedvező gázárak mára olyan magasságokba emelkedtek, hogy egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a hagyományos fűtőberendezések iránt.

Egy kiegészítő fűtésként alkalmazott cserépkályha a gázszámlában nagyobb megtakarítást realizál, mint amennyibe a cserépkályhában eltüzelt fa került. Egy megfelelően méretezett és megépített cserépkályha, kandalló hatékonysága ma is versenyképes, károsanyag-kibocsátásuk megfelelő működtetés esetén minimális szinten tartható. Egy időszakosan használt helyiség vagy épület – nyaraló vagy hétvégi ház – fűtésére pedig gyakorlatilag alkalmasabb akár a cserépkályha, akár a kandalló, mint a központi fűtés, hiszen utóbbiban télidőben például elfagyhat a rendszerben levő víz, ha azt nem eresztjük le minden alkalommal, amikor nem használjuk, vagy pedig folyamatosan fagypont fölött kell tartani a hőmérsékletet akkor is, ha nem használjuk az épületet.

Mindemellett vitathatatlan előnyük, hogy a használati értékükön túl belsőépítészeti, hangulati elemként lakásunk, otthonunk díszei. Egy radiátornak nekidőlni közel sem nyújtja ugyanazt az érzést, mint egy jó könyvvel a kemencesutba húzódni, egy csésze teát a kandalló előtt szürcsölgetni, vagy egy kellemesen meleg cserépkályha oldalához simulni séta után, egy hideg téli estén.

Többek között ezért egyre népszerűbb ismét a cserépkályha, a kandalló és újabban – mivel sütni-főzni is lehet benne – a kemence is.


Lap tetejére


Berkes-Szabó Tamás

Telefon: 06 30 77 33 482

Cserépkályha, kandalló, kemence építés

© Berkes-Szabó Tamás 2008-2011. Az oldal teljes tartalma Berkes-Szabó Tamás szellemi tulajdonát képezi. Engedély nélküli másolása a szerző előzetes hozzájárulása nélkül tilos! Az otthon melege - Cserépkályha, kemence, kandalló építés