Ezt mindenképpen látnod kell, mielőtt cserépkályhát építtetsz! Az akció részleteiért és a csempemodellek képeiért kattints a szövegre!
A barkácsolt vízteres cserépkályha veszélyei
Nem most történt, de a tanulság örök: 2008 szeptemberében egy idős néni otthonában felrobbant egy - vélhetően szakszerűtlenül szerelt - központi fűtéses cserépkályha...
A Somogy Online cikke nyomán, a szerkesztőség szíves hozzájárulásával
Melyiket válasszam? A fűtőberendezések fajtái, meghatározó tulajdonságai
Azt, hogy cserépkályha, kandalló vagy kemence épüljön otthonunkba, több szempont alapján tudjuk eldönteni.
Az első és legfontosabb, hogy mire alkalmas a meglévő aljzat- illetve födémszerkezet és mire ad lehetőséget a kémény.
Ezekben a kérdésekben minden esetben hallgassunk a szakemberre, akkor is, ha mást szeretnénk, mint amire lehetőségünk van.
Egy cserépkályha tömege elérheti az 1,2-1,5 tonnát is, tehát nagyon nem mindegy a födém teherbíró képessége.
Persze lehet födémet, aljzatot erősíteni, átépíteni a kéményt, de ezek olyan mértékben megnövelik a költségeinket,
hogy rendszerint érdemesebb kompromisszumokat kötni.
Ezek a kérdések rendszerint régebbi építésű épületeknél szoktak felmerülni,
egy modern, napjainkban tervezett és épült házban általában építhető akár cserépkályha, akár a kemence,
vagy akár kandalló is.
A kandalló tömege általában csekélyebb, illetve jobban lehet vele spórolni,
igy az szinte tuti, hogy elfér a padláson.
Ha pedig építkezés előtt állunk és még előtte meg tudjuk
tervezni a fűtőberendezésünket, akkor kifejezetten ideális helyzetben vagyunk.
De vegyük úgy, hogy az épület szerkezete lehetővé teszi, hogy a fantáziánk szabjon csak határt.
Ebben az esetben a legfontosabb szempontok az alábbiak: mire akarjuk használni a fűtésünket?
Kiegészítőként egy meglévő rendszer mellé, vagy fő fűtésként, állandó hőmérséklet kialakítására,
tartására, avagy csak néha-néha akarunk befűteni egy baráti beszélgetéshez, vagy egy horgászat utáni pihenéshez?
Megelégszünk-e azzal, hogy addig van meleg, amíg a tűz ég, vagy szeretnénk, hogy ha egyszer befűtöttünk,
akkor nyugodtan és melegben aludhassunk reggelig?
A nyitott tűzterű kandalló például stílusos, hangulatos, ha befűtünk, azonnal meleget ad,
viszont ugyanilyen gyorsan ki is hűl, mihelyst a tűz kialszik benne.
Régi festményeken láthatunk is embereket óriási kandallók előtt nyakig felöltözve üldögélni,
mert a kandalló nagyjából addig adja a melegét, amíg a tűz ég, és addig is csak a közvetlen közelében.
Más a helyzet a zárt tűzterű kandallókkal, csempekandallókkal, ezek már több hő leadására képesek
és bizonyos fokig tárolni is képesek azt. Hőtároló képességük konvekciós hőleadó elemekkel,
füstgázhasznosítóval még tovább növelhető.
Az igazi bajnok a hő tárolásában és fokozatos leadásában azonban a cserépkályha,
amit ha begyújtunk, ugyan egy-másfél óra múlva kezdi el leadni a hőt, de aztán abba se hagyja órákon át.
Egy jól felfűtött cserépkályha a helyiség levegőjének hőmérsékletétől, a határoló falak hőátbocsátásától
és a külső hőmérséklettől függően akár 24 órán keresztül tárolja a felvett hőt és folyamatosan sugározza azt.
Tehát a legkényelmesebb feltétlenül a cserépkályha, hiszen ha egyszer megraktuk, már csak arra kell figyelni,
hogy a megfelelő időben lezárjuk a légbeömlő nyílásait és hosszú órákig élvezhetjük melegét.
És ha egy üvegbetétes ajtóval is ellátjuk, akkor még a tűz látványát is élvezhetjük.
No és végül a kemence, de ahogy mondani szokás, nem utolsósorban.
A kemence a cserépkályha rokona leginkább,
mivel a felfűtési időszakban nem adja le a hőt, csak kicsit később, akkor viszont hosszasan és nagyjából egyenletesen.
Kemence is épülhet úgy, hogy a rendelkezésre álló hőmegtartó tömege elegendő legyen egy helyiség vagy egy kisebb épület
órákon át történő fűtésére, ilyen szempontból a cserépkályha vetélytársa és jobb lehet, mint egy kandalló.
Azonban a felfűtés általában több – és más jellegű – tüzelőanyagot igényel, mint a cserépkályha,
így hatékonyságban kicsit alulmarad.
Viszont a benne készíthető isteni finom ételekkel olyan előnyre tesz szert,
amit egyetlen más fűtőalkalmatosság sem tud behozni. Próbáljon valaki kandallóban malacot sütni!
(Az is igaz ugyan, hogy a Télapó viszont kétségtelenül bepöccenne egy sokjáratú cserépkályha láttán…)
Ennyit tehát a funkcióról, a teljesség igénye nélkül és most nézzük a stílust.
Mind a cserépkályha,
mind a kandalló és a kemence is sajátos hangulattal bír: stílusa nem illik bele bármilyen környezetbe.
Egy szögletes formákat kedvelő ember modern, saválló fémvázas bútorokkal berendezett házában
éppoly ízléstelenül mutatna egy búbos kemence, mint egy zsúpfedeles, vályogfalú kis parasztházban
egy kőből rakott, óangol stílusú kandalló.
És akkor még szót sem ejtettünk ezek kombinációiról,
vagy a térplasztikaszerű kályhákról, kemencékről, a falazott kályhák változatos formáiról.
A kialakítás lehetőségeinek száma szinte végtelen mindhárom tűzhely esetében, így mindenki saját ízlésének
megfelelően eldöntheti, mit képzel el magának ideális fűtőberendezésnek.
A többi már a mesterember dolga,
hogy hogyan tudja formába önteni az elképzeléseket.
Itt most csak a cserépkályha, kemence, kandalló kiegészítő fűtésként történő alkalmazásról volt szó.
Léteznek ugyan megoldások a cserépkályha, kandalló vagy akár a kemence hőcserélővel való ellátására
és központi fűtés kazánjaként való alkalmazására, de bevizsgált, hitelesített rendszer jelenleg
az országban még nincs, így hivatalosan lehetőség sem az ilyen irányú alkalmazásra.
Szakemberek által még vitatott téma, hogy egy hőcserélő beépítése mennyire befolyásolja negatívan a
hagyományos kályha-, kandalló-, illetve kemenceszerű működést, mivel egy beépített vízdob egyben hűti is a tűzteret,
ezáltal rontja a hatékonyságot és például a cserépkályha élettartamának nem használ. /
Ausztriában vagy Németországban már komplett rendszereket kínálnak e témában, és azok kiválóan bizonyítanak,
az is igaz azonban, hogy ott a kályhaépítés is másfajta, modernebb technológiával történik.
Itthon viszont ezek a rendszerek még hivatalosan nem tervezhetők, de a magyar ugye találékony:
a törvényi szabályozás, vagy a szabvány hiánya nem állítja megoldhatatlan feladat elé.
Miért környezettudatos választás a cserépkályha és a kandalló?
Általában azt szokták mondani, hogy a gázfűtés sokkal környezetkímélőbb, mivel kevesebb szén-dioxidot juttat a levegőbe, mint a fatüzelés. De mielőtt mi, cserépkályha-, illetve kandallóhasználók elkezdenénk a föld alá süllyedni szégyenünkben, nézzünk utána, mik azok az apróságok, amelyek miatt mégis egészen nyugodtan aludhatunk planétánk sorsát illetően.
Először is: a fatüzelés valóban több szén-dioxidot ereget a légkörbe, mint a gáztüzelés, ez tény. De az is tény, hogy kén-dioxidból, nehézfém-származékokból viszont töredékannyit, és utóbbiak sem kevésbé veszélyesek. Másrészről, amikor a fát elégetjük, az nagyjából annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit élete során megötött, tehát valahogy kompenzálódik a dolog - nem terheli meg annyira a légkörünket. És a slusszpoén, hogy ha a fát nem égetnénk el, hanem hagynánk elrothadni, akkor úgynevezett lassú égés (maga a rothadás) során ugyanazt a szén-dioxid-mennyiséget juttatná a levegőbe, mint amikor a cserépkályhában ég el.
Viszont: a gáz, mint tudjuk, fosszilis energiahordozó, ami azt jelenti, hogy évmilliókkal korábban keletkezett. Ez azt is jelenti, hogy a hajdani alkotóelemei több millió évvel ezelőtt, az akkori légkörből kötöttek meg bizonyos mennyiségű szén-dioxidot és építettek belőle szén-hidrogén vegyületeket, mégpedig a légkörtől elzárva, mélyen a föld alatt. Ha most elégetjük, az mindenképpen plusz szén-dioxid-terhelés a mostani légkörnek.
A fa kitermelése közel sem olyan technológia- és pénzigényes folyamat, mint a földgázé és közel sem jelent akkora terhelést a környezet számára. Ezenkívül fa mindenhol van, tehát nem kell olyan messzire szállítani a kitermelés helyétől a felhasználóig, mint a földgázt, ez újabb környezetszennyezésektől kíméli meg bolygónkat.
És még valami: az elégetett földgáz helyett nem ültetünk újabb földgázokat, viszont a kivágott fa helyett kötelezően kell ültetni minimum egyet. Így a fa folyamatosan pótolva van, miközben a földgáz tehát csak fogy. Ezért nevezik a fát megújuló energiaforrásnak, míg a gázt egyre dráguló energiaforrásnak.
Kemence
Ezt választanám, ha:
- régi parasztház korhű fűtését szeretném megoldani,
- szeretnék olyan finomságokat készíteni otthon, mint pl. a kemencében sült, igazi kenyér, sült malac, libasült,kemencés töltött káposzta, aszalt szilva, és még sorolhatnám...
- van elég helyem hozzá,
- otthonom stílusához ez illeszkedik leginkább,
- viszonylag kevés tüzelőanyaggal szeretnék jó meleget otthon,
- olyan tüzelőberendezést szeretnék, amiben el tudom tüzelni a kerti hulladékot (no nem a gumicsizmát: rőzse, venyige, ízikkóró, stb.) és még hasznom is származik belőle,
- van elég időm a fűtésre, hiszen automatizált kemence még nemigen létezik,
- már van egy kerti kemencém, és télen nincs kedvem kimenni kenyeret sütni...
Cserépkályha
Cserépkályhát választanék, ha:
- kevés tüzelőanyaggal a lehető leghatékonyabban szeretnék fűteni,
- a cserépkályha rendkívül széles forma-, stílus- és színválasztéka illik otthonom hangulatához,
- hétvégi házamba tervezek hatékony, gazdaságos és hangulatos fűtést,
- szeretek egy forró tea vagy forralt bor mellett a jó meleg kályhának dőlve olvasgatni, tévézni, stb.,
Kandallót választanék, ha:
- szeretem élvezni a tűz látványát, hangulatát
- nem annyira a hatékonyság érdekel, mint inkább a tűzhely hangulata, a tűz ropogása, a lángok fénye, az árnyékok játéka a falon...
- otthonom hangulatához leginkább kandalló illik
Kerti konyha
Ilyet szeretnék, ha
- szeretném otthonomban élvezni a szabadban sütés-főzés örömét,
- szívesen kápráztatom el a családomat, rokonságomat, barátaimat vagy kollegáimat szabadban készített ételremekeimmel,
- nem csinálunk akkora rumlit a konyhában, ha kint konyhaművészkedünk,
- kemencés ételek készítése mellett grillezhetünk, főzhetünk, szalonnát süthetünk és akinek van kedve, mosogathat is,
- szívesebben járnak hozzánk barátaink, szeretteink, - kellemes elfoglaltság hétvégékre, szabad pillanatokra,
- nem lesz döglesztő meleg a lakásban, ha egy nyári bulira a kemencében sütünk-főzünk,
A szilárdtüzelésű fűtőberendezések jelentősége napjainkban
Napjainkban a villamos energia- illetve a gáz árának folyamatos változása összetett feladattá teszi annak eldöntését,
hogy otthonunkban milyen fűtést alkalmazzunk.
Egy megfelelően méretezett és kialakított központi fűtés kényelme
és viszonylagos biztonsága igen vonzóvá teszi azt akkor, amikor egy téli időszakban mindig optimális hőmérsékletű
lakótér a cél - senki sem szeret a napi taposómalom után egy hideg lakásba hazatérni.
Az alternatív- illetve a megújuló energiaforrások mellett még mindig van létjogosultsága az elavultnak kikiáltott és mesterségesen háttérbe szorított hagyományos fűtési módoknak. A 70-es 80-as években még igen kedvező gázárak mára olyan magasságokba emelkedtek, hogy egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a hagyományos fűtőberendezések iránt.
Egy kiegészítő fűtésként alkalmazott cserépkályha a gázszámlában nagyobb megtakarítást realizál, mint amennyibe a cserépkályhában eltüzelt fa került. Egy megfelelően méretezett és megépített cserépkályha, kandalló hatékonysága ma is versenyképes, károsanyag-kibocsátásuk megfelelő működtetés esetén minimális szinten tartható. Egy időszakosan használt helyiség vagy épület – nyaraló vagy hétvégi ház – fűtésére pedig gyakorlatilag alkalmasabb akár a cserépkályha, akár a kandalló, mint a központi fűtés, hiszen utóbbiban télidőben például elfagyhat a rendszerben levő víz, ha azt nem eresztjük le minden alkalommal, amikor nem használjuk, vagy pedig folyamatosan fagypont fölött kell tartani a hőmérsékletet akkor is, ha nem használjuk az épületet.
Mindemellett vitathatatlan előnyük, hogy a használati értékükön túl belsőépítészeti, hangulati elemként lakásunk, otthonunk díszei. Egy radiátornak nekidőlni közel sem nyújtja ugyanazt az érzést, mint egy jó könyvvel a kemencesutba húzódni, egy csésze teát a kandalló előtt szürcsölgetni, vagy egy kellemesen meleg cserépkályha oldalához simulni séta után, egy hideg téli estén.
Többek között ezért egyre népszerűbb ismét a cserépkályha, a kandalló és újabban – mivel sütni-főzni is lehet benne – a kemence is.