Az ablak az otthonunk szeme, rajta keresztül tekintünk ki a saját kis birodalmunkból a világra. Itt jut be a legtöbb természetes fény a lakásba és itt is a legnagyobb a hőveszteség. Rendkívül fontos nyílászáróról van szó, ezért nagyon fontos a jó minőség, a tökéletes kivitelezés és a beépítési szakértelem. Az ablakok legnagyobb és legfontosabb felületét az üveg alkotja, a keret pedig készülhet fából, műanyagból és akár fémből is.

Az ablakok a régi házak, lakások kritikus pontjai. Nem záródnak rendesen, kiengedik a meleget, beengedik a hideget. Alapvető különbségek vannak ugyanis a régi és az új, korszerű nyílászárók szerkezete, felépítése között.

Az ablak legfontosabb szerepe hogy összeköti a lakást a környezettel. Az ablak mögött biztonságban érezzük magunkat otthonunkban, ugyanakkor az ablakok az épület homlokzatát, illetve a szoba belső karakterét is meghatározzák. A másik nem elhanyagolható szempont, hogy az ablakon keresztül fény és levegő áramlik a lakásba, számuk elhelyezésük tehát kulcsfontosságú az egészséges környezet kialakítása szempontjából.

Az ablakszerkezetek két fő része a szárny és a tok. A tok szerepe sokrétű, egyrészt az ablakot a befogadó falszerkezethez kapcsolja, hordozza a szárnyat, vagy szárnyakat vasalás közvetítésével, biztosítva a mozgatás és zárás lehetőségét. Ahhoz, hogy a mozgatás és zárás optimális legyen nagyon jó vasalatokra van szükség, és ez az első jelentős különbség a régi ill. új nyílászárók között. Az új vasalatok többpontos záródást biztosítanak, Magyarországon elsősorban a ROTO és a GU vasalatok terjedtek el.

Az ablakoknál ezek akár többfunkciósak is lehetnek:

• nyíló
• bukó-nyíló
• közéfen felnyíló

A buktatásra elsősorban azért van szükség, mert a vasalatnak, és a speciális tömítő-profiloknak köszönhetően a nyílászárók csak minimális légáteresztést biztosítanak, ami a gyakorlatban “hermetikus” zárást jelent. Persze ezt is lehet fokozni egy un. résszellőztető megoldással, ami megnöveli a bukó-nyíló ablak használhatóságát egy huzatmentes szellőztetési funkcióval. Ennek lényege, hogy egy meghatározott kilincsállásnál az ablakszárny kb. 6 mm-rel kiemelkedik a tömítés vonalából.

A tömítés

Az új nyílászárók kiváló légzárási tulajdonságait az egysíkban körbefutó, sarkokban végtelenített speciális tömítőprofil biztosítja. A tömítőprofil ráadásul cserélhető, és házilag is könnyen beépíthető.

Az üvegezés

A harmadik különbség az üvegezés. A korszerű nyílászárók hőszigetelt – általában 4/12/4 vagy 4/16/4 mm rétegrendű – float üvegek felhasználásával készülnek (ahol 4 mm az üvegvastagság és 12 ill. 16 mm a két üveg közötti légrés). A teljes üvegezés vastagsága többnyire 20-33 mm közé esik. A hőszigetelt üveg alapvetően meghatározza a nyílászárók műszaki tulajdonságait, de megjelenését is, mivel a felület legnagyobb részét jelentik. Különleges esztétikai hatás érhető el az üvegtáblák közé vagy az üvegfelületre ragasztott álosztók alkalmazásával. Visszatérve a műszaki tulajdonságokra az üvegezés “jóságának” legfontosabb mérőszáma a Hőátbocsátási tényező. A hőszigetelt üvegezés esetén ennek értéke az egyrétegű üvegénél 2-4-szer jobb. Ma már nem ritka az 1,3 W/m2K-s, sőt 1,1 W/m2K-s érték sem. Ezt tulajdonképpen páramentesen zárt, egy, két vagy akár több légréteggel készített két-, három- esetleg négyrétegű, a külső oldalon gyakran napsugárzást elnyelő, vagy visszaverő üvegből előállított szerkezettel valósítják meg. A másik izgalmas kérdés a hangszigetelés. Egyikünk sem szereti, ha a hangok szabadon ki- ill. beszűrődnek az ajtón, vagy éppen az ablakon keresztül. A léghanggátlást decibelben mérjük, és ez alapján az üvegezéseket osztályokba soroljuk. A Magyarországon forgalmazott típusok általában 3-as, 4-es osztályba tartoznak. Átlagos hanggátlásuk 32-38 dB. Természetesen léteznek ennél nagyobb hanggátlású ablakok is (39-42 dB) ezek azonban igen ritkák.

A felületkezelés

Természetesen a fa alapanyagú ablakok van itt csak szó, melynél egyre nagyobb arányban találkozunk lazúros kivitellel. Ennek előnye, hogy a kopást követően nincs szükség a zománc réteg eltávolítására, egyszerűen 2-3 évente át kell kenni. A szerkezeteket általában már a gyárban ellátják egy réteg gomba- és rovarkárosítók ellen védelmet nyújtó színtelen impregnáló szerrel, de ez az alapozás az időjárás és nedvességfelvétel ellen csak minimális mértékben véd. Ezt “illik” átkenni egy réteg favédő alapozóval, és egy vastag réteg lazúrral.

Ablakok fából

A fa alapanyagú nyílászárokhoz általában lucfenyőt, ritkábban erdei vagy borovi fenyőt, és elvétve lombos anyagot (tölgyet, csert) használnak. A tok és szárny kialakításához az anyagokat rétegzik – a vetemedés elkerülése végett – három rétegből, ragasztóval 68-70 mm szerkezeti vastagsággal. Nagyobb gyárakban az egyes rétegeket a fahibák kiejtésével, hossztoldással állítják elő.

Ablakok műanyagból

A ablakok anyaga ütésálló modifikált kemény PVC, mely többkamrás kivitelben, a profilkamrákba helyezett acélbetét merevítéssel készül. Előnye a bevonatok sokfélesége: lehet időtálló fehér, szolid és nemesfa utánzatú fóliás, vagy sokszínű acryl bevonatú. Ezek az anyagok felületkezelést nem igényelnek, párára, nedvességre nem érzékenyek, nem vetemednek.

Ablakok fémből

A harmadik anyag a fém, azon belül is elsősorban az alumínium. Természetesen léteznek melegen, vagy hidegen hengerelt lemezszelvényekből szerkesztett acélablakok is, de ezeket inkább általában ipari célokra használják. Az alumíniumot azonban előszeretettel párosítják keményfával, melynek köszönhetően belülről egy elegáns, és meleg, a fa bútorokkal jobban összhangba hozható szerkezetet kapunk eredményül. Az alumínium tartószerkezet robosztusságot, és ugyanakkor tartós, időjárásálló szigetelést biztosít, valamint formájának és felületkezelésének köszönhetően egységes és exkluzív megjelenést ad a homlokzatnak. A két anyag nylon csatlakozókkal kerül összeépítésre, melyek lehetővé teszik az elmozdulást és a diletációt vízszintes és függőleges irányban, egyúttal egy szellőző és szigetelő légrést hoznak létre a fa és az alumínium között.

Általánosan elfogadott méretek

A szerkezetek méretválasztéka – gyári ablakok esetén – általában modulra épül. Ez a modulméret legtöbb esetben 30 cm, vagyis az ablakok névleges mérete: 30-60-90-120-150-180 széles, és 60-90-120-150-180magas. Mivel azonban ez elég széles paletta, minden gyártó az adott típusokat szűkíti egy ajánlott méretválasztékra

A forma

Forma tekintetében is lehetőség van különleges alakú szerkezeteket választani, a gyártók ilyenkor sugarakat és szögértékeket adnak meg a gyárthatóság korlátjaként. Egy biztos: a gyakorlatban csakis akkor érdemes eltérni, és akkor “állnak velünk szóba”, ha darabszámot tudunk mondani. Senki ne áltassa magát azzal, hogy nagyobb gyárak 1-2 db-ért, hajlandók lesznek egyedi terméket gyártani. Ilyenkor keressünk egy jó asztalost, aki hajlandó hasonló műszaki paraméterekkel elkészíteni nekünk a megálmodott formát.

A biztonság

A betörésbiztos ablakok két fokozatú vasalatrendszerrel készülnek, melyek a hagyományos zárási funkció mellé egy plusz biztonságot rendelnek hozzá. Ezt egyrészt betörésbiztos gombafejcsapos zárakkal, másrészt plusz záró nyelvekkel tudják elérni. Ablakok esetén a külön figyelmet szentelnek a sarkok és szabad részek kialakításának, hogy a szárny ne legyen kiemelhető. A központi zárat megfúrás ellen is védeni kell, valamint a kilincsnél minimum 200 Nm-es elforgatási ellenállást kell tanúsítani. Ezen túlmenően a biztonsági záróelemeket nagy szilárdságú anyagokból, például Olkusilból kell készíteni. A biztonság kérdése egyre nagyobb szerepet kap a választásban, ezért az a gyártó aki nem követi az aktuális lehetőségeket ezen a téren is menthetetlenül lemarad.

A tartozékok

Lehet szép ablakunk, ha nem találunk hozzá megfelelő kilincset, sosem leszünk 100%-ig elégedettek vele. A kilincsek, az ablakpántok szintén hozzájárulnak a berendezés egységességéhez, stílusához. A praktikusság, és a jó működésük mellett esztétikai megjelenésük sem lehet mellékes. Figyeljünk arra, hogy egy modern berendezéshez az egyszerűbb vonalú, míg egy rusztikus berendezéshez a stílusban ahhoz illeszkedő szerelvények illenek. Tetőablakoknál különös jelentősége van az árnyékolásnak. Egy tetőablaknál – főleg nyáron – nagyon hasznos lehet egy külső roló, vagy reluxa, esetleg belső vászonroló, mely kizárja a meleget, és a tetőteret kellemesen hűvösen tartja.

Soha ne önmagában ítéljük meg az ablakot, hanem leendő környezetével együtt. Így kerülhetjük el, hogy például a feltűnő üvegezéssel ellátott ajtók elvonják a figyelmet a nemesebb, értékesebb berendezésről.