You are here
Home > Napelem >

Napkollektor működése

napkollektor

A napkollektorok lényege, hogy a belsejében keringő hőhordozó folyadék (ritkább esetben levegő) felmelegszik, és átadja a hőjét egy megfelelően szigetelt, vízzel teli hőtároló tartálynak. Ebből a tartályból aztán a melegvíz a fűtendő épületbe áramlik, akár a központi fűtéshez hasonló módon, akár padló- vagy mennyezetfűtéses rendszerben keringetve. A lehűlt víz pedig újra a napkollektor felé veszi útját.

A napfény áthalad a napkollektor üveglapján, és egy elnyelőlemezre esik. A napfény legnagyobb részét ez a lemez elnyeli, és hőjét átadja a csövekben keringő folyadéknak. A visszatükröződésből származó veszteséget az üveglap hátoldalán található hővisszaverő réteg hivatott csökkenteni.

Használatban leggyakrabban az ún. síkkollektorral találkozunk, amely a nevét sík elnyelő felületéről kapta. A sugárzás csak egyik oldalát éri, de tükröző felületet elé helyezve mindkét fele besugározható.

Általában 2 m2 körüli felülettel, 1×2 m-es méretben készül. Előnye viszonylag alacsony ára, hátránya a vákuumos napkollektorhoz képest valamivel gyengébb hatásfoka. Ez utóbbi lényege, hogy a hőhordozó közeg egy vákuumcsőben áramlik.

A vákuum a szigetelést szolgálja, míg a hengeralaknak köszönhetően nagyobb szögben éri napsugárzás a hőhordozó közeget, mint a síkkollektor esetében. Ez adja nagyobb hatékonyságát is, azonban érdemes megfontolni, hogy arányban van-e a magasabb beruházási költsége.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy nincs, mivel látványos eredményt akkor érnénk el, ha a téli termelést tudnánk jelentősen növelni, azonban télen nincs jelentős különbség a két kollektortípus termelése között. Ezért a vákuumcsöves kollektor magasabb hatékonyságát főleg melegebb éghajlatú területeken lehet kihasználni.

További nem elhanyagolható szempont lehet, hogy a vákuumcsöves kollektorok felületét gyakrabban kell tisztítani a csövek közé szoruló falevelektől, vagy hótól. Előnye viszont, hogy sérülés esetén lehetőség van csak a sérült csöveket cserélni, anélkül, hogy az egész panelt javítani kellene.

napkollektor

Várható élettartam (külföldi tapasztalatok alapján): kb. 30 év

Az éves energiahozam (korszerű síkkollektoroknál) elérheti a 438 kWh/m2 kollektorfelületre vetített értéket. Ez az eredmény konkrét mérésből származik, ahol 7 m2-nyi síkkollektorral éves szinten a gázfogyasztás 16%-át sikerült kiváltani, úgy, hogy fűtési szezonon kívül a háztartás hőigényének 60%-át, fűtési szezonban 7%-át fedezte a napkollektorok termelése.

Az értékek háztartásonként eltérőek lehetnek a fogyasztási szokásoktól, illetve az épület állapotától függően.

Fontos megjegyezni, hogy napkollektor alkalmazása akkor észszerű, ha a következő feltételek teljesülnek:

  • az épület fajlagos hővesztesége csekély (jó hőszigetelés, kompakt épületforma, jó légzárás)
  • az épület fűtőtesteit, fűtési rendszerét alacsony hőhordozó hőmérsékletre tervezték
  • a kollektormező elhelyezése jól megoldható
  • a beépített kapacitás nyáron is kihasználható (használati melegvíz, medencevíz)
Top