Lakásbiztosítás: mi mit jelent a biztosításnál?

Ha végre megszereztük álmaink otthonát, fontos, hogy gondoskodjunk annak biztonságáról, biztosításáról is. Hiszen, sajnos bármikor bekövetkezhet egy váratlan esemény, amely következményeként elveszíthetjük megszerzett javainkat. A tűz, a vihar, a csőtörés, a betörés és rablás. Csak néhány lehetséges kockázat, amelyekbe bele kell gondolnunk az ingatlanunk megóvása érdekében.

Ismerkedjünk meg néhány szakkifejezéssel, amelyekkel találkozhatunk a biztosítás megkötésekor és amelyek jelentésével nem árt tisztában lennünk saját érdekeink védelme érdekében. Ezekről általában tájékoztatót kapunk a biztosítótól, amellyel a szerződést megkötöttük, de sajnos hajlamosak vagyunk nem elolvasni a több oldalas tájékoztatót és a baj beköveztével értetlenül állunk az amúgy sem könnyű élethelyzetben.

A teljesség igénye nélkül íme néhány fontos biztosítási kifejezés, amelyek ismerete fontos, hogy biztosításunkat érvényesíteni tudjuk. A közlési kötelezettség azt jelenti, hogy a biztosított a szerződéskötéskor a kockázatvállalás szempontjából lényeges valamennyi körülményt köteles közölni a biztosítóval. Ezt a biztosító általában kérdőívekkel, adatlapokkal segíti. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan tényeket közöl, a biztosító mentesülésre hivatkozhat (változásjelentési kötelezettség). A kárbejelentés, a biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak. A szerződés tartalmazza azt a határidőt, amelyen belüli a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidő elmulasztása egyébként nem jogvesztő.

A biztosítási szerződést bármelyik fél egyoldalúan is felmondhatja (felmondás), de csak a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően, és írásban. A biztosító kockázatviselésének ellenértéke (biztosítási díj); összegét és esedékességét a szerződés rögzíti. Ha az esedékességtől számított 30 nap elteltével (respiro) a díjat nem fizetik meg, a 30. napon a szerződés minden értesítés nélkül, automatikusan megszűnik, hacsak a felek nem állapodtak meg díjhalasztásban vagy hosszabb respiroban.

A biztosított jogosult a szerződésből eredő szolgáltatásokra kedvezményezettet megjelölni (kedvezményezett). A biztosítási összeg helyes meghatározása rendkívül fontos, mivel a valóságosnál alacsonyabb értéken történő biztosítás következménye az alulbiztosítottság, ami kár esetén aránylagos (pro-rata) kártérítéshez vezethet, vagyis a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez. Válasszuk ki a számunkra megfelelő biztosítót – a kínálat ad lehetőséget a válogatásra -, a megfelelő biztosítást és kár esetén érvényesítsük biztosítási jogainkat.