Ezt mindenképpen látnod kell, mielőtt cserépkályhát építtetsz! Az akció részleteiért és a csempemodellek képeiért kattints a szövegre!
A barkácsolt vízteres cserépkályha veszélyei
Nem most történt, de a tanulság örök: 2008 szeptemberében egy idős néni otthonában felrobbant egy - vélhetően szakszerűtlenül szerelt - központi fűtéses cserépkályha...
A Somogy Online cikke nyomán, a szerkesztőség szíves hozzájárulásával
Cserépkályha gyakorlatilag bárhová építhető.
Kivéve egy-két helyet, ahova nem.
Ilyen például:
-Úsztatott beton aljzatra
-Padlófűtésre
-Alápincézett ház földszintjére statikus tervező szakvéleménye nélkül
-Emeletre statikus tervező szakvéleménye nélkül
Fenti esetekben kicsit költségesebb lesz ugyan, de ha ragaszkodunk hozzá, megépíthető a cserépkályha
Ha vízteres cserépkályhát építtetek, akár az egész házat olcsón ki tudom fűteni.
Persze, ez így is van. De azért egy pillanatra álljunk meg:
Vízteres cserépkályhával fűtést tervezni az nagyjából annyi, mintha központi fűtést terveznénk a házunkba bármilyen kazánnal.
Az pedig nem olyan egyszerű, hogy "a szomszéd Pista bá' majd megheggeszti, oszt jóvan".
Az bizony épületgépész technikusi, mérnöki feladat. Azt méretezni kell.
Biztosítani kell különböző bakik, balesetek ellen, mint pl a keringetőszivattyú leállása, stb.
Mindez pedig költséges, szóval arra ne számítsunk, hogy mert nincs pénzünk egyébre,
majd ezzel ingyen vagy annál olcsóbban megoldjuk a dolgot. Van aki így csinálja, és ezek közül van olyan, akink bejött.
Izgalmas, mint az orosz rulett.
Akinek viszont nem jött be, az azt hiszem, sokszor megbánta, hogy a gagyi rendszert választotta.
2008 szeptemberében egy idős hölgynél egy ilyen rendszer robbant szét valószínűleg a rendszerben levő víz túlmelegedése,
a tűztérben levő hőcserélő szétszakadása miatt.
A nénit kórházba vitték, a nappalit,
egyéb helyiségeket biztosan rendbehozták valahogy, a csúnya, rossz kályha meg biztosan ki lett hajítva.
Pedig valószínűleg ma is működhetne, ha arra használják, amire való.
Azoknak, akik ilyesmin gondolkodnak,
érdemes elolvasni a felrobbant jutai cserépkályha történetét.
De ezt leszámítva, a kályhának egy gondosan tervezett, szabályosan kivitelezett és mintaszerűen üzemeltetett
vízfűtéses rendszer sem tesz igazán jót.
Mire is gondolok?
A radiátorokkal visszahűtött tűztérben alacsonyabb lesz az égés közbeni hőmérséklet,
ezért aztán persze nem lesz tökéletes az égés. Ez pedig a cserépkályha fűtéséről szóló írásban részletezett
módon károsítja a kályhát.
Ha pedig 5 évente újra kell rakni azt a kályhát, akkor megint ott tartunk, hogy már nem biztos,
hogy megéri, hogy spórol nekünk. Lehet, hogy egy vegyestüzelésű kazánnal jobban járnánk.
Ráadásul a vízteres kályhát ha lezárjuk, attól még a radiátorokban áramló víz hűti belülről,
ezért nem fogja olyan hosszú ideig tárolni a hőt. Ezért aztán gyakrabban fogjuk rakni,
tehát még gyorsabban tönkre fog menni.
Egyszóval én nem vagyok barátja az ilyen ötleteknek.
A kéményekről
A kémény a füstgázok elvezetésére szolgáló szerkezeti elem, ami emellett biztosítja
az égéshez szükséges levegőmennyiséget is.
A kéményben a füstgázok felfelé szállnak, ennek következtében a tűztérban szívóhatást váltanak ki.
Ez a szívóhatás, amit egyszerűen csak huzatnak, vagy kéményhuzatnak szoktunk nevezni,
biztosítja a tűztérajtón, vagy a levegőztetőnyílásokon keresztül az égéshez szükséges levegőt.
A huzat mértékét befolyásolja
- a kémény magassága
- a kémény belső súrlódási ellenállása
- a kémény keresztmetszete (előnyös a kör keresztmetszet, egy d=140mm átmérőjű,
kör keresztmetszetű/154cm2 kerámiabélésű kémény áramlási tulajdonsága és hatékonysága lényegesen jobb,
mint egy 140x140mm-es-es négyszög keresztmetszetű/196cm2 falazott kéményé)
- a külső levegő és a füstgázok hőmérsékletkülönbsége
- a külső légmozgás és a mindenkori légnyomás
Jelenleg építési engedélyt csak kerámia béléscsővel ellátott, szigetelt kéményre, vagy ún. szerelt kéményre kaphatunk. Azonban a régi kémények túlnyomó többsége még falazott kémény.
A falazott kémények hátrányai:
- rendszerint nem kör, hanem téglalap keresztmetszetűek
- nem szigeteltek, tehát a cserépkályha, kandalló kilépő füstjének hőmérséklete általában nem elegendő ahhoz,
hogy a kéményt mielőbb üzemi hőmérsékletre melegítse és ott tartsa. Emiatt a kéményben áramló füztgázokból
a pára kicsapódik és kormos, kátrányos lé jelenik meg a kémény falán.
Ezt a kátrányt aztán a kémény anyaga
magába szívja és előbb-utóbb sötét foltok jelennek meg a kémény külső falán, teszem azt a szoba falán,
amit aztán sehogyan sem fogunk tudni eltüntetni, mert minden festésen átüt.
Emellett az így kicsapódott
nedvesség agresszív savakat tartalmaznak, amelyek kikezdik a kémény kötőanyagát, sőt, magát a téglát is,
minek következtében a kémény porózussá válik, a habarcs kiporlad, kihullik és a kémény meggyengül,
legrosszabb esetben ledől.
Erre utólagos megoldást a kémény béléscsövezése jelenthet.
- Ha nem megfelelő a kémény belső felületének az elsimítása, a füstgázok turbulenciáját okozza,
megnöveli a füstgázok áramlásának súrlódási ellenállását, ez pedig még egy megfelelő magasságú és
keresztmetszetű kémény huzatát, hatásfokát is olyan mértékben képes rontani, hogy egyszerűen
képtelen lesz a rá kötött cserépkályha, kandalló a megfelelő teljesítményt leadni, nem lesz megfelelő benne az égés,
ezáltal sok elégetlen égéstermék kerül a füstjáratokba, a cserépkályha, kandalló idő előtt elkoszolódik,
visszafüstöl, végső soron pedig tönkremegy.
Egy megfelelően méretezett kerámiacsöves illetve szerelt kémény a tüzelőberendezés tisztább,
környezetbarátabb, hatékonyabb működését eredményezi, ezért ha tehetjük, ilyen kéményt építtessünk.
Hosszú távon behozza az árát.
Ha pedig nagy látványajtót szeretnénk, akkor egyenesen kötelező,
hiszen egy 200 mm belső átmérőjű kör keresztmetszetű kémény tudja csak igazán biztosítani
egy nagy ajtóval ellátott cserépkályha, kandalló megfelelő huzatát, anélkül,
hogy minden ajtónyitáskor hatalmas pöffenetet küldene vissza a lakótérbe.
A legjobb,
ha a kéményt szakember méretezi az elképzelt tüzelőberendezés méreteihez és teljesítményéhez.
Aki szeret száraz szakirodalmat olvasgatni, annak álljon itt néhány kiragadott részlet az idevágó jogszabályokból:
27/1996. (X. 30.) BM rendelet
2. §
(1)
c) kémény (füstcsatorna): olyan szilikát alapanyagból, fémből, műanyagból vagy ezek
együtteséből kialakított - jellemzően függőleges tengelyirányú - építménynek, épület- vagy
épületgépész szerkezetnek minősülő, zártszelvényű, gravitációs vagy mesterséges áramlás elvén
működő rendszer, amely alkalmas a tüzelőanyag elégetésével működő tüzelőberendezés
(hőtermelő berendezés) füstgáza (égésterméke) elvezetésére;
(2)
Közvetlen élet- vagy tűzveszély:
a) a kémény falazatába beépített éghető anyag, illetőleg a kéménynek közvetlenül éghető anyaggal
vagy épületszerkezettel történő érintkezése;
b) a ki nem égethető kémény belső felületén lerakódott szurokréteg;
c) a kémény tisztítási feltételeinek hiánya (így különösen a padlástéri tisztítóajtó vagy a
koromzsákajtó hiánya, illetőleg az, ha a koromzsákajtó vagy - tetőn kívüli tisztítás esetén - a
kémény megközelítése nem biztosított);
d) a repedezett kémény falazat;
e) az omladozó kéményfej;
f) az éghető tetőhéjalás (nád) esetén, a szikrafogó hiánya;
g) az égéstermék tartós visszaáramlása;
h) a külön jogszabályban meghatározott feltételek hiánya miatt nem használható kémény
használatbavétele, működtetése.
Aki még ennél is többet szeretne tudni a téma hivatalos részét illetően, az alábbi linket a böngésző keresősávjába másolva elérheti a teljes rendeletet...
http://www.kemenyzrt.hu/download/27-1996-BM-rend.pdf
...és annak módosítását is:
http://www.kemenyzrt.hu/download/27-1996-BM-rend-mod.pdf