Kályhacsempe a legkedvezőbb áron!

Az általam ajánlott kályhacsempéket itt tudod megnézni

A Nádasd Kerámia kályhacsempéinek teljes választékát megtalálod itt. Minőség, megbízhatóság és tartósság van a zászlajukra írva, az ország egyik legjobb ár-érték arányú kályhacsempéje. Ha új cserépkályha építését tervezed, ezeket a csempéket feltétlenül látnod kell!

---

A cserépkályha bármilyen tüzelővel beéri. A háztartásban keletkező összes éghető hulladékot el tudom égetni benne.

Nos, azért ez nem egészen így van.

A cserépkályha fűtésével kapcsolatban már leírtam, hogy CSAK ÉS KIZÁRÓLAG SZÁRAZ TÜZIFA, és meg is indokoltam, miért, ezért azt itt nem ismétlem. Viszont hadd írjam le, mi az, ami szigorúan nem kívánatos a cserépkályhában:

1. Műanyagok

Legyen az tejeszacskó vagy üdítősdoboz, joghurtospohár vagy Tetra Pack, NEM VALÓ KÁLYHÁBA!!! Olyan gőzökkel égnek, melyek feltapadnak a járatok, illetve a kémény falára, rontva ezzel a kályhánk belsejének áramlási tulajdonságait, így a huzatát. Mindemellett maximálisan környezetszennyezőek, mert ezen a hőfokon nem képesek elégni tökéletesen, így rengeteg káros melléktrmék kerül a légkörbe elégetésükkor!

2. Kukoricacsutka

Jól ég, jó parazsat is ad, azonban mégsem javaslom. Sok elégetlen gáz marad utána, ami esetleg a járatokban pang, majd egy huzatfeleslegre berobban és akkor lőttek a kályhánknak. Begyújtáshoz esetleg, nagyon csínján

3. Dió-, mandula-, sárgabarackmaghéj, stb.

Ugyanaz vonatkozik erre is, mint a kukoricacsutkára, csak még sokkal hatványozottabban. Egy kályhás barátom szerint nincs az a jól megrakott cserépkályha, amit ne lehetne eldurrantani egy lapát dióhéjjal. A technikát nem írom le, mert még valaki kipróbálja. :) SZIGORÚAN TILOS!!!

4. Gyanta, vagy egyéb illóanyag-tartalmú fafélék, mint például a meggy, a fenyő.

Gyanta, illetve mézgatartalmukból kifolyólag kátrányosodhat tőle a kályhánk.

5.

Mindennemű folyékony eghető anyagot, úgymint: gázolaj, benzin, alkohol, aceton, stb.

6.

Minden olyan anyagot, tárgyat, bármit tilos, amire az van írva, hogy ne dobjuk tűzbe: spray-flakon, öngyújtó, elem, stb.

Tudom, hogy nem egyszerű jó tüzifát szerezni. A tüzépeken a tegnap kivágott fát simán eladják száraznak, stb. Érdemes ismeretségi körben körbekérdezni, ki az, akinél valóban száraz, jó minőségű tüzifát tudsz venni. Egy ilyent én is tudok ajánlani: Cvikli Tamás építőanyag- és tüzelőanyag kereskedését. Több méretből és szállítási egységből tudod kiválasztani a neked legmegfelelőbb tüzifát, amit házhoz is szállít.
A http://www.tomifa.ewk.hu weboldalon lehet őt megtalálni.

Amint elkészült a cserépkályha, máris fűthetek vele.

Azért nem egészen.

A cserépkályhába építéskor 2-300 liter vizet is bedolgozunk.
Ráadásul általában agyagban, ami nagy barátja a víznek: szívesen marasztalja, nehezen engedi el.
Viszont az agyag nem úgy köt, mint a cement: az agyagnak ki kell száradnia, mégpedig teljesen, hogy mint kötőanyagot, figyelembe vehessük.

Ha befűtjük a cserépkályhánkat, mielőtt teljesen kiszáradna, a következő fog történni:
a hő gőzt fejleszt, ami ugye nagyobb térfogatú, mint a víz. Ez azt jelenti, hogy szeretne távozni a szélrózsa minden irányába, és mivel a nyomása is nagyobb, mint a légköri nyomás, csinál is magának helyet.
Repedések járnak a nyomában, amelyek azután a hő hatására kitágulnak, a nedves, tökéletlen égés miatt megtelnek korommal, hogy soha ne tudjanak újra összetapadni, még ha ki is hűl a kályha.
Rés a pajzson, akarom mondani a kályhán. Általában arról ismerjük meg, hogy füstöl. Mégpedig a lakótér felé. Egyetlen ellenszere az újrarakás.

De sokkal inkább a megelőzés.

Egy cserépkályha minél nagyobb, annál hatékonyabb.

Nem feltétlenül.

A cserépkályha hatékonyságát az égés tökéletességén kívül a belső hőátadó felülete (járatok belső felülete), a külső hőleadó felülete, a kémény tulajdonságai és a rendelkezésre álló hőmegtartó tömeg határozza meg.
Ha mindezek a megfelelő arányban állnak egymással és a fűtendő helyiség hőigényével, a cserépkályha hatékony.
Ha meg nem, akkor úgyszólván mindegy, mekkora.

A cserépkályha az egész lakást befűti majd.

A cserépkályha legfőképpen sugárzás útján adja le melegét.
Ez azt jelenti, hogy a körülötte levő levegő számottevő felmelegítése nélkül a hősugárzás útjába kerülő tárgyakat, falakat, vagy éppen bennünket melegít fel, mint a Nap.
Ezek a tárgyak aztán a körülöttük levő levegő melegítésével már aktívan részt fognak venni a helyiség fűtésében, mint ahogy cserépkályha is melegíti a körülötte áramló levegőt is, de közel sem olyan intenzitással, mint azt gondolnánk.

Ebből következik, hogy a cserépkályha leginkább azt tudja fűteni, amit "lát", azaz ami a sugárzásának az útjába esik.
Tehát a szomszéd szobából nyíló közlekedő végén levő fürdőt már nemigen.

Ha gyorsan akarom felfűteni a lakást, vagy magasabb hőmérsékletet szeretnék, jobban meg kell raknom a cserépkályhát.

A cserépkályha olyasféleképpen tárolja a hőt, ahogyan egy növény a vizet: magába szívja, majd lassan visszaengedi a környezetébe.
Ahogyan egy növény sem tud megbirkózni egy két hétig szakadó esővel, úgy a cserépkályha is csak bizonyos mennyiségű hőt tud felvenni, eltárolni és visszaadni.
Amit ezen felül eltüzelünk benne, az egyrészt veszendőbe megy a kéményen keresztül (kéményen elfüstölt energia, ablakon kidobott pénz) másrészt, ha még inkább túlzásba visszük, akkor a cserépkályhát fogja valamilyen módon károsítani.

Egy cserépkályha teljesítménye tehát adott, ezt nem fogjuk tudni befolyásolni azzal, hogy több tüzelőt rakunk rá.
Ezzel még a tervezésnél, méretezésnél számolni kell.

Ha a cserépkályha levegőbeömlő nyílását leszűkítem, akkor tovább ég a tüzelő és jobban melegszik a kályha.

Tovább fog pislákolni a tüzelő, ez tény, de nem fog több hőenergiát leadni, ez is tény.
Amiből sokkal többet fog leadni, az a korom és a pára, amelyek közül egyik sem használ a cserépkályhának.
Bővebben lásd a Nagy Sztorinál, a helytelenül használt, ezért bosszúból felrobbant cserépkályha történeténél.

Teljesen mindegy, milyen kéményt építtetek a cserépkályhához, egyformán jó mind.

Azért nem árt szakemberrel megbeszélni a kérdést.

Ami jó a cserépkályhának, az nem biztos, hogy jó lesz egy kandallónak, és viszont.

Példa: van egy 180mm átmérőjű kéményem, melynek a bekötő T-idomja 2,3 m magasan van a nappaliban.
És szeretnék egy cserépkályhát.
Normális szakember azonnal befonja a szemöldökét.
Ez a kémény, ezzel a csatlakozással ugyanis tökéletes egy 10-12 kw-os kandallóhoz, azonban egy cserépkályhának már túl nagy, a bekötőidom túl magasan van és túlságosan nem cserépkályhának lett kitalálva. Egy 200-as kerámiakémény pedig már kifejezetten kandallókémény. Egyrészt azért, mert a cserépkályha hideg füstje igen nehezen melegít fel üzemi hőmérsékletre egy ilyen nagy átmérőjű kéményt. Másrészt pedig egy ekkora kémény akkor is igen hamar kihúzza a meleget a cserépkályhából, ha azt lezárjuk.

A másik, amikor van egy régi, 14x14cm-es kéményünk és mindenáron kandallót szeretnénk. Nem fog menni. Persze megtehetjük, hogy keresünk egy olyan "szakit", aki nem akadékoskodik, hanem halálnyugodtan ráköti a 24 kW-os vízteres kandallóbetétet. Utólag azonban nem valószínű, hogy bölcs döntésnek fogjuk tartani ezt a lépést.

Ha építkezünk, lehetőleg előre döntsük el, mi lesz azon a kéményen.
Ha már megvan a kémény, akkor meg mielőtt beleéljük magunkat valamelyik verzióba, beszéljünk szakemberrel. És ha ő mond valamit, ne akarjuk megverni, ha nem azt mondja, amit mi szeretnénk hallani.