A cserépkályha fűtése nem igényel hozzáértést, odafigyelést. Csak megrakom és máris meleg van.

A cserépkályha fűtése régen természetes dolog volt, melyet már kisgyermek korában tanult az ember szüleinek, nagyszüleinek segítve.
Manapság a cserépkálya többeknek ismerős képről, mint tapasztalatból.
A cserépkályha fűtése nem igényel diplomát, még szakmát sem, azonban hozzáértést, odafigyelést igen.

Régen a cserépkályha fűtése mindennapi rutin volt.
Reggel felkelt a gazdasszony, első feladata a cserépkályha megrakása, begyújtása volt, majd kiment rendezni, megetetni a jószágot és visszatért a mindennepi teendőihez, melynek része volt a tűz felügyelete.
Miért írom le ezt? Mert bár a háziasszonyt ma nem gazdasszonynak hívják, sőt akár szingli is lehet, de egyvalami nem változott: a cserépkályha fűtéséhez idő kell, ritmus, odafigyelés.
Nem annyi a dolgunk vele, hogy bedobjuk a tüzelőt, meggyújtjuk, aztán elrohanunk karriert építeni.

Leírok inkább egy történetet, melynek tanulságaiból talán érthetőbbé válik, hogy mire kell odafigyelni, a cserépkályha használata során.

Egy kollegám rakott egy kályhát az autószerelőjének. Ingyen, mert az autószerelő viszont vállalta nem éppen zsenge korú autóinak szervizelését.
Nos, ez a cserépkályha az első szezonban egyszerűen felrobbant: megemelte a tetejét és megnyílott, füstölt. Kollegám természetesen javította a javítanivalót, a jelekből úgy ítélte meg, hogy itt nem kifejezetten mintaszerűen tüzeltek, ezt szóvá is tette, majd ki-ki a dolgára.
Kisvártatva a szóban forgó cserépkályha újfent eldurrant. Kollegám ajtómagasságig visszabontotta, újrarakta, ismét elmagyarázta a tüzelés módját, stb. Ennek ellenére a kályha harmadjára is ledobta a tetejét és kicsit meg is nyílott itt-ott.
Ekkor jöttem a képbe én: kollegám megkért, hogy vállaljam el a rakoncátlankodó cserépkályha javítását, mivel ő nem ér rá. Kimentem, megnéztem, nekiálltam, visszabontottam addig, amíg nagyon muszáj volt (nyakunkon volt már a fűtési szezon), közben pedig kifaggattam a kályha gazdáját, hogyan is tüzelt. A cserépkályha belsejéből azonnal lehetett látni, hogy nagyon nem jól: Itt egy kép arról, hogy nézett ki a cserépkályha takarásához használt cserép belülről - mint egy fekete cseppkőbarlang.
Helytelenül használt cserépkályha fedőcserepének belseje

És - ismétlés a tudás atyja, valamint a falra hányt borsó is évekig megőrzi csírázóképességét elv alapján - próbáltam rávezetni, hogyan kellene. Nos:
Az úr elvált volt, egyedülálló, ami önmagában még nem lett volna baj, viszont egész napos munkahelyi elfoglaltságai voltak, valamint egy nyaralóból kialakított lakóháza, aminek egyetlen fűtése a cserépkályha volt.
Gyilkos kombináció.
Egyetlen dolog hiányzott ahhoz, hogy rendeltetésszerűen tudja használni a kályhát : a rendszeresen ráfordítható idő. Ugyanis a cserépkályha fűtéséhez idő kell, a hőmérséklet szinten tartásához pedig rendszeresség.
Ő úgy fűtött benne, hogy reggel, mikor felkelt, begyújtott, egy fél órácskát készülődött, majd a cserépkályha ajtaján a levegőbeömlő nyílást levette negyed körcikkelynyire és elment dolgozni. Hogy ugyebár, mire hazaér, ne aludjon ki a tűz és jó meleg legyen.

Namármost, mit is ért el ezzel?
Hiába rakott be száraz tüzelőt (az első évben még azt sem), a levegő-utánpótlás ilyen mértékben történő csökkentésével egy lassú, hideg égést produkált a kályhában.
Ez minden cserépkályha rettegett ellensége, ugyanis azt eredményezi, hogy tökéletlen az égés, sok korommal, elégetlen fagázokkkal, mindemellett súlyosbító körülményként az égés során keletkező kicsapódó nedvesség (kondenzvíz, párakicsapódás) sem tud megfelelő módon és tempóban elpárologni, távozni a kéményen keresztül.
Tehát ott csapódik le, ahol tud: a hideg-meleg határán, vagyis a cserépkályha füstjáratainak belső falán. A nedves, nyirkos járatfalakon aztán kiválóan meg tudott tapadni - a tökéletlen égés és a rossz huzat miatt egyébként is extra mennyiségű - korom.
Így aztán fekete cseppkőbarlang kezdett kialakulni a cserépkályha járatainak belső felületén, ami érdes volt, egyenetlen felületű, így persze tovább lassította a huzatot.
Ezért aztán a sok el nem égett fagáz itt-ott megrekedt, felgyülemlett a járatokban, majd egyszercsak belobbant egy kis huzattöblet hatására, vagy csak úgy simán a mennyisége miatt.
Ezt a hirtelen támadt nyomást a cserépkályha ott engedte ki, ahol tudta: megemelte a tetejét és azt mondta, ELÉG!!!

A fenti példa nagyon extrém, így egyszerre ritkán fordul elő ennyi hiba, de mindenesetre jól tükrözi, hogy egy 10-15 évre, vagy hosszabb időre kalibrált cserépkályha is egy pillanat alatt tönkre tud menni.
A fenti példában szereplő cserépkályha egyébként maximálisan jól volt építve.

Ha mindezeket el akarjuk kerülni, a tüzelés során figyelemmel kell lenni néhány szabályra, melyek, mint ahogy a fizika szabályai általában, nemigen tűrik az áthágásukat.

1. Az égéshez levegő, pontosabban oxigén kell.
Minden éghető anyagnak megvan a levegőszükséglete, így például a fának 4,2 m3 levegőre van szüksége kilogrammonként. Tehát egy kg fa tökéletes elégéséhez 4,2 m3 levegő szükséges.
Hoppá!
Ez azt jelenti, hogy ha a cserépkályha felfűtéséhez 15 kg fát elégetek , ahhoz 63 m3 levegő szükséges? Hiszen ez egy 23 m2-es, 2,7m belmagasságú szoba teljes légmennyisége!!!
BIZONY, ÍGY VAN!!!
Namármost, ha ezt a szobányi levegőmennyiséget egy akkora lyukon akarjuk bevezetni a kályhába, ahol az öt ujjunk se fér be, vajon sikerrel járhatunk-e?
Nemigen.
Éppen ezért a cserépkályha ajtaját a tüzelés elején 2-3 ujjnyira nyitva kell hagyni, hogy biztosítva legyen a szükséges levegőmennyiség. A teljes nyílásra engedett levegőbeömlő nyílás által bevezetett levegő is kevés még ilyenkor.
Egyszerre ne rakjunk rá 2-3 fahasábnál többet, mert egyrészt a cserépkályha úgysem tud felvenni ennél több hőt, tehát az utcára fűtünk. Másrészt ha hirtelen nagy mennyiségű tüzelő ég a kályhában, olyan hőfokkülönbségek léphetnek fel a palást belső és külső oldala között, amit a legjobban megépített cserépkályha sem bír elviselni: a hirtelen hőtágulás megfeszítheti, megroppanthatja, tönkreteheti a kályhánkat.
Aztán ha már nem rakunk rá többet és csökken az égés intenzitása - nem ég olyan nagy lánngal - az ajtót becsukhatjuk ugyan, de a levegőbeömlő nyílást még mindig teljesen hagyjuk nyitva.
A "Nagy Trükk", a cserépkályha lezárása akkor lehetséges, ha már EGYÁLTALÁN NEM LÁNGOL a benne levő tüzelő, még egy kicsit sem.
Csak színtiszta parázs, semmi kis ördögszarvacska, nyelvecske.
Ekkor lezárhatjuk a kályhát, inkább 5 perccel később, mint 5 perccel korábban.
S ha lezártuk a kályhát, érdekes dolgot fogunk tapasztalni: melegebb lesz, mint korábban. Ugyanis a cserépkályha olyan, mint egy hőszivacs: magába szívja, majd szép lassan kisugározza a tűz melegét a környezete felé.

2. A hideg és a meleg határán a levegő páratartalma kicsapódik - nincs ez másképp a cserépkályha fűtése során sem.
Nézzük csak: nyilván találkoztunk már azzal a jelenséggel, amikor egy gyufát meggyújtva, a gyufaszálon elindul egy vízcsepp - nos ez történik akkor is, amikor egy fahasábot gyújtunk meg, csak sokkal több vízcsepp indul útjára.
Ez két dolog miatt van: egyrészt a levegő páratartalma, másrészt a fa víztartalma csapódik ki ilyenkor.
Ez egy cserépkályha belsejében azért még érdekesebb, mert ez a víz azután gőz formájában végigjárja az összes járatot és a kéményünket is, mielőtt távozik.
És ez nagyon nem kívánatos a cserépkályha egészsége szempontjából.
Ugyanis a pára korommal keveredve kátrányosodást idéz elő, ami a fenti problémák biztos előidézője.
Ugyanezen okokból kifolyólag fontos az is, hogy mindig csak és kizárólag száraz tüzifát használjunk a cserépkályha fűtésére, amit szintén unalomig ismételget minden kályhás, de mégsem lehet elégszer elmondani.

Tehát még egyszer: mindig csak és kizárólag száraz tüzifát használjunk a cserépkályha fűtésére.

És hogy mi minősül száraz tüzifának?
Hát a hó aló kivakargatott, a szobában két napig szárogatott raklap például nem. Ami igen: a kivágott, felhasogatott és ezután száraz, szellős helyen 1,5-2 évig tárolt keményfa, úgymint akác, tölgy, bükk, gyertyán.
Ez a száraz tüzifa.
A száraz, szellős hely pedig azt jelenti, hogy nem éri nedvesség és járja a levegő.
Tehát az udvaron ponyvával letakart fakupac megint csak nem lesz jó.
Gondold csak végig: ha már drága pénzen elkészült a szép cserépkályha, amiről álmodtál: nem érné meg vigyázni rá egy kicsit?
Nem volna jó, ha az átrakás költségeit (ami egy új cserépkályha építéséhez igencsak közelít) csak 10-15 évente, s nem 1-2 évente kellene kifizetni?
Ha valaki azért építtet cserépkályhát, hogy spóroljon, meglehetősen hülyén veszi ki magát, hogy a spórolt pénzt időről-időre a cserépkályha újraépítésébe kénytelen visszaforgatni.
Persze, a tüzelő olcsó volt.
"Ingyen hozta a Béla, mer' az kamionozik és tud ilyet szerezni".
Hát a Bélának a szomszéd, sógor, haver kályhája nem is kerül egy fillérjébe sem, és egyébként is ő jót akar. Így van ez.

Szóval: Csak és kizárólag száraz tüzifa, egyszerre 5-7 kg-nál nem több, elegendő levegővel és csak akkor lezárva, amikor már csak parázs van, láng egy szál se. Nem bonyolult. Ugye?

Tudom, hogy nem egyszerű jó tüzifát szerezni. A tüzépeken a tegnap kivágott fát simán eladják száraznak, stb. Érdemes ismeretségi körben körbekérdezni, ki az, akinél valóban száraz, jó minőségű tüzifát tudsz venni. Egy ilyent én is tudok ajánlani: Cvikli Tamás építőanyag- és tüzelőanyag kereskedését. Több méretből és szállítási egységből tudod kiválasztani a neked legmegfelelőbb tüzifát, amit házhoz is szállít.
A http://www.tomifa.ewk.hu weboldalon lehet őt megtalálni.


A cserépkályha elkormolódásának jelei

Sokan kerestek meg mostanában azzal, hogy mik a jelei a cserépkályha elkormolódásának, mikor kell aggódni, hogy a cserépkályha "felrobban" vannak-e előjelei ennek és egyáltalán mit jelent? Ha felrobban egy cserépkályha, mekkora pusztítást végez, kell-e evakuálni a családot, stb?

Nos, azért nem annyira súlyos a helyzet, mint ahogy sokan gondolják. Egy cserépkályha felrobbanása általában annyit jelent, hogy megemeli a tetejét, rosszabb esetben megszakadnak a sarkai, vagy a fugái, de klasszikus, amerikaifilmes értelemben nem robban fel.

A cserépkályha általában úgy van építve, hogy ha túlnyomás keletkezik benne, akkor a teteje nyíljon először, arra tud távozni a nyomástöbblet. Tehát amiatt nem feltétlenül kell aggódnunk, hogy a cserépkályha felrobbanása majd földönfutóvá tesz bennünket. Az oldal elején található cikkben a cserépkályha egy speciális típusa, a vízteres cserépkályha szerepel, amelyben a - valószínűleg szakszerűtlenül megtervezett és beépített - vizes hőcserélőben felforrt vízgőz robbantotta szét a kályhát.

A cserépkályha felrobbanása általában egy hosszabb folyamat vége, és a legtöbbször elkerülhető volna egy kis odafigyeléssel. Fentebb leírtam, hogy mi vezet a cserépkályha elkormolódásához, kátrányosodásához, (http://www.otthonmelege.hu/cserepkalyha_info.html#cserepkalyha_futese) tehát azt it nem ismétlem meg. Azt is leírtam, hogy a cserépkályha megfelelő használatával elkerülhetjük ezt, tehát arra sem térek ki ismét. Az első jelek, amelyek a cserépkályha füstjáratainak elkormolódására utalnak, általában begyújtáskor jelentkeznek, később viszont a probléma előrehaladtával már tüzelés közben is megfigyelhetjük őket.

A cserépkályha tisztítására, átrakására figyelmeztető jelek tehát:

-Begyújtáskor az addig tökéletes huzatú cserépkályha nehezen indul el, akadozik, visszafüstöl

- előrehaladottabb állapotban a kormos, kátrányos cserépkályha működés közben az ajtó levegőbeömlő-nyílásán keresztül, vagy a nyitott, kinyitott ajtó nyílásán keresztül vissza-visszapöffen, mint amikor valaki szivarozás közben köhög. Ilyenkor a cserépkályha járataiban a kormos, kátrányos, érdes felületeken visszaörvénylő elégetlen gázok belobbannak és ez okozza a problémát.

Ha ilyesmit tapasztalunk a cserépkályha működése közben, az már egyértelmű jele annak, hogy a kályhát ki kell tisztítani, vagy adott esetben át kell rakni. Én egy ilyen "visszapöfögő" cserépkályhát nem használnék tovább, mert bármikor eljuthat arra a szintre, amikor már nem fogja tudni kiereszteni az ajtón a felesleges nyomást és ott talál magának utat, ahol a leggyengébb: a cserépkályha tetején.

És álljon itt egy nagyon fontos tanács: megnyílott, megszakadt cserépkályha egyáltalán nem használható!!! Mindenképpen hívjunk szakembert, aki elmondja, mit lehet vele tenni, de addig ne gyújtsunk be, ne használjuk!


Egy különleges cserépkályha különleges története.

Antik kalotaszegi cserépkályha Antik kalotaszegi cserépkályha csempe

A képen látható cserépkályha a szívem egyik csücske.
Ez az antik kalotaszegi cserépkályha 1870 körül készült. A megrendelőm darabonként gyűjtögette össze az elemeit és azzal keresett meg, hogy rakjak össze belőle egy egészet.
Képeket küldött a csempékről, amiket látva egészen különleges ajánlatot tettem neki. Olyan ajánlatot, amilyent sem előtte, sem azóta nem tettem senkinek, s nem is hiszem, hogy fogok. De nagyon megérte. Legfőképpen azért, mert egy barátot nyertem vele a cserépkályha tulajdonosa, Szabolcs személyében.

Szabolcs a képen látható cserépkályha darabjait egyenként, hosszú évek alatt gyűjtögette össze. Volt egy elképzelése, hogy miképpen áll majd össze a darabokból egy egész, hiszen a szó hagyományos értelmében vett cserépkályha nem futotta volna ki azokból a darabokból, amit sikerült összegyűjtenie. Tehát téglakályhával kellett kombinálni, mégpedig úgy, hogy ne csak szép kirakati tárgy legyen belőle, hanem jól működő cserépkályha.

Ekkor talált rám az interneten és hívott fel telefonon. Kértem, hogy küldjön képet a csempékről, amiket hamarosan meg is kaptam. Ahogy megláttam a csempéket, azonnal beléjük szerettem. Írtam Szabolcsnak, hogy a szívem szakadna meg, ha nem én építeném meg ezt a kályhát.
Megbeszéltünk egy személyes találkozót, ahol aztán előadtam az ajánlatomat, amilyent nem tettem sem azelőtt, sem azóta sem senkinek.
Ez az ajánlat pedig úgy szólt, hogy ha rám bízza a cserépkályha megépítését, a munkadíjat a végén ő határozza meg - utólag. Mégpedig pontosan annyit, amennyit neki megér az elkészült cserépkályha.
Volt ebben némi kockázat, de mégsem aggódtam, mert abban biztos voltam, hogy a végeredmény tetszeni fog neki. Ráadásul én komolyan gondoltam, hogy nagyon szomorú volnék, ha más építhetné meg ezt a csodaszép cserépkályhát.

A végeredmény a képen látható. Nem csak szép lett - jó is.
Munkaköri leírása szerint ugyanis kiegészítő fűtés, amiben mellesleg gyönyörködni is lehet. Azóta már üzemel és Szabolcs elmondása szerint feladatát napi egyszeri begyújtással, kb 7-8 kg fával látja el.
Én pedig gyönyörködök a képekben és örülök, hogy be mertem vállalni akkor azt az ajánlatot.


Berkes-Szabó Tamás

Telefon: 06 30 77 33 482

Cserépkályha, kandalló, kemence építés

© Berkes-Szabó Tamás 2008-2011. Az oldal teljes tartalma Berkes-Szabó Tamás szellemi tulajdonát képezi. Engedély nélküli másolása a szerző előzetes hozzájárulása nélkül tilos! Az otthon melege - Cserépkályha, kemence, kandalló építés